JEL újság

Este

Csöndet izzad a föld,
fényt permeteznek tüskés csillagok.
Önmagához visszatérő utamon ballagok.
A virágok szendergő lampionok.
Varangyok ügetnek,
puha smaragdok.

Falba bújnak a hangok,
mint néma harangok.

 


Az idő foglya

Mikor magam vagyok,
nem vagyok egyedül.
Mit a percnek szánok,
idővel az becsül.

Míg az idő rohan,
függvénye a térnek:
én kutatom magam,
foglya az időnek.

Fürkészem a csendet,
és csupa zaj a csend.
Fürkészem a rendet,
s bennem homály dereng.

Oly messze járok én,
hol nincs már végtelen,
elcsitul a remény
az öröktengeren.

 


Tudva tudom

Tudva tudom, mi a rend;
rét aranyára eső
puha májusi zápor,
izmok rostjaiban az erő.

Tudva tudom, mi a rend,
s mit síkosít az idő.
Jaj, csak az árnyék oszlana már
a szívemről. Mostoha
köd televénye pihen
a tudat zizegő gyökerén…
Makacsul, konokul hiszem,
hogy lesz majd fényrepedés
a ködön, s tenyerembe
röpül buja földrészek melege.

Tudva tudom, mi a rend;
hagyjad az álmot, hagyd, ne
zavard. Hajad illata
hűsen omol most vágyam elé.
Szemedet keresem, mert
tudva tudom, mi a rend.

 

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Az egész életem a hivatásom

Rácz Zsuzsanna Enikővel, a Don Bosco Közösségi Ház vezetőjével beszélgetünk egy olyan intézményről, ahol nemcsak együtt játszanak és imádkoznak a fiatalokkal, hanem ahol lelki és közösségi élményben is részük van.

Hernád-áttörés

ez itt a sziklaszurdokok hazája,
kitörni készült már a benti csend.
Akár a templomok magas falára,
ha rávetül világi bús magány
s feloldja azt közelséged varázsa,

Énekelni szívből kell

Maczkó Mária énekművész neve védjegy mindenütt, ahol értik édes-ékes anyanyelvünket. A „szolgálatos énekes” dalaival, népénekeivel negyven éve hirdeti határon innen és túl: énekelni nem torokból, hanem szívből kell.
2016–2025 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!