felhők fölött fény lángnyelvek szórják elmékbe gyúl a világosság lobogó alatt jár a nép hit a hitben egy akarat téged kér és dicsér Atyánk jöjjetek vegyük magunkra az út súlyát hazavár minden letört ág ez is áldozat rézcsengők kolompok riadtan hívnak értünk zsendül a határ minden gyermekért minden asszonyért minden apáért irgalmad add ragyogj pünkösd lángja szórd kegyelmed lásson aki lát szóljon ki eddig félt s hallgasson ki hitetlen és semmit sem ért Valaki vigyáz Derűt hozol eltévedt napok homályos fátyolán át, hogy érezze elaggott szívünk, van még nyár, és áradhat ránk selymes fény, mert valaki kitárt karokkal vigyáz a galaxis tengelyén. Hozzád vezet Balaton csendje riad. Valaki énekel. Egy dal, egy emlék. Sóhaj és gondolat, mintha nem itt lennék. Kései szivárvány épít hidat a partok közé. Hozzád vezet a rajta ballagó emlékezet. Szakáli Anna |