JEL újság

Feszültségben

Tíz éve választották meg Ferenc pápát

Jancsó András2023.03.12

Immáron tíz éve, hogy megjelent a Szent Péter-bazilika erkélyén Ferenc pápa, hogy „jó estét” (1) kívánjon Róma népének. 2013. március 13-án nem sokkal este hét óra után szállt fel a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből, jelezve, hogy két nap után megválasztotta a konklávé az új pápát. A bíborosok a „világ végéről” hívták meg Róma püspökének Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét.

Ferenc pápa 265 elődje közül mindössze hetvenkilencen vannak, akik legalább tíz évig uralkodtak. A pápák hetven százaléka tíz évnél rövidebb ideig láthatta el péteri szolgálatát. A leghosszabb ideig uralkodó pápák listájától ugyan még messze van Ferenc pápa, de tízéves szolgálata így is komoly lépték az Egyház életében. Az elmúlt tíz évben Ferenc pápa nyolcvanhárom bíborost kreált, ami megközelíti elődjének, XVI. Benedek pápának az aktivitását, aki közel nyolcéves pontifikátusa alatt kilencven bíborost nevezett ki. (2) Ezzel a jelenlegi 123 pápaválasztó bíboros hatvanöt százalékát (81 főt) már Ferenc pápa emelte erre a rangra. Tíz év alatt hatvan országban járt az argentin pápa, ami közel fele II. János Pál pápa huszonhét éves pápasága által felkeresett országoknak. Érdekesség, hogy Ferenc pápához 900 új szent köthető, ugyanis 2013 májusában szentté avatta Otranto városának nyolcszász mártírját, akiket 1480-ban végzett ki az oszmán hadsereg. (3) Komoly eredményeket ért el a női munkatársak bevonásában: a Római Kúriában „az elmúlt tíz év során 19,3-ról 26,1 százalékra nőtt a nők aránya” (4).

Pápaságát jelentős médiafigyelem kíséri, megnyilatkozásait nem egyszer szélsőséges értelmezések követik. Előszeretettel bélyegzi „progresszívnek”, „liberálisnak”, vagy épp „marxistának” a sajtó, ugyanakkor egyes erkölcsteológiai megfontolásai kapcsán „konzervatívként” jellemzik. (5) Megítélése az egyházon belül is feszültségekkel terhelt: 2016-ban négy bíboros nyílt levélben kérte Ferenc pápát, hogy tisztázza az Amoris Laetitia kezdetű apostoli buzdítás tanítását (6); januárban Georg Gänswein érsek, XVI. Benedek pápa személyi titkára úgy nyilatkozott, hogy „Benedek pápa szíve megszakadt” (7), amikor Ferenc pápa újraszabályozta a tridenti mise bemutatásának lehetőségét; legutóbb pedig az egyház progresszív reformját sürgető Georg Bätzing püspök, a Német Püspöki Konferencia elnöke fogalmazta meg, hogy „csalódást okozott” (8) számára Ferenc pápa.
Tíz évvel megválasztását követően érdemes újra elővenni pápaságának első dokumentumait, hogy el tudjunk szakadni a szélsőséges értelmezések megbélyegző hétköznapiságától. Magyar nyelven már több kiváló tanulmány (9) is elérhető Ferenc pápa első önálló pápai megnyilatkozásáról, így itt csak az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításban megfogalmazott négy társadalmi alapelvet kíséreljünk meg röviden felvázolni. Ferenc pápa társadalmi alapelveinek „kétpólusú feszültsége” ugyanis magában hordozza annak a szélsőséges értelmezési kisajátításnak a lehetőségét, ami az első dél-amerikai pápa pontifikátusát kíséri.

A „kétpólusú feszültség” kapcsán akár a Reinhart Koselleck német eszmetörténész által leírt aszimmetrikus ellenfogalmak képe is felsejlhet előttünk, hiszen Ferenc pápánál is két ellentétes tartalom szembeállítását láthatjuk. A ferenci „kétpólusú feszültségben” a szembeállítás nem kirekesztő, hanem egy magasabb dialektikus egységben válik éltető feszültséggé. Ezzel szemben Koselleck szembeállításai, ugyanakkor lényegüknél fogva mentesek a kölcsönös elismeréstől, a másik kirekesztésére törekszenek, így csak a használó fél tekinti érvényesnek a leírást. (10) A szakirodalom egyetért abban, hogy Ferenc pápa társadalmi alapelveire – amelyeket először a 1970–80-as években fogalmazott meg (11) – Romano Guardini dialektikus filozófiai antropológiája volt közvetlen hatással.

Török Csaba hívja fel a figyelmet rá, hogy már Ferenc pápa első enciklikájában, a Lumen fidei kezdetű körlevélben feltűnnek a pápa társadalmi alapelveinek motívumai. (12) Ez különösen izgalmas annak tudatában, hogy a Lumen fidei apostoli levélre „négykezes enciklikaként” szokás hivatkozni, amelynek jelentős részét XVI. Benedek írta és Ferenc pápa csak két apró kiegészítéssel toldotta meg. (13) Ez a két rövid kiegészítés ugyanakkor társadalmi gondolkodásának kulcsa: „az egység értékesebb a konfliktusnál” (14); „az idő mindig felülmúlja a teret” (15). Társadalmi alapelveit részletesen, az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításból ismerhette meg a világegyház. Négy alapelvet fogalmaz meg Ferenc pápa, melyek az ún. „kétpólusú feszültségekhez” (16) kapcsolódnak:

1.    „az idő a tér fölött áll”,
2.    „az egység legyőzi a konfliktust”,
3.    „a valóság fontosabb az eszménél”,
4.    „az egész több mint a rész”.

A „kétpólusú feszültség” dialektikus felfogása, ugyanakkor szélsőséges értelmezésekre is lehetőséget ad Ferenc pápa társadalmi alapelvei kapcsán, amelyre Ethna Regan teológus hívja fel a figyelmet.

Az első alapelv, amely szerint „az idő nagyobb, mint a tér” (17), arra figyelmeztet, hogy a tér zártságával szemben az idő nyitottságából fakadó új folyamatoknak kell teret biztosítani. Különösen komoly felszólítás ez a politikai szereplők számára, akik hajlamosak kizárólag a választási ciklusokban gondolkozni, ezzel kizárva a hosszú távú, valódi megoldást kínáló folyamatok elindítását. Regan az elv gyengesége kapcsán, az amerikai politikatudóst, Margaret MacLeish Mottot idézi, aki szerint az idő abszolút elsőbbségére való hivatkozás lehetővé teszi politikai szinten a kivételes állapot bevezetését és legitimál egyfajta tekintélyelvű uralmat. (18)

A második alapelv szerint „az egység legyőzi a konfliktust” (19), amit politikai és társadalmi értelemben úgyis megfogalmazhatunk, hogy a közjót kell előtérbe helyezni az egyéni véleményekkel, törekvésekkel szemben. Ebben az elvben érhető a leginkább tetten a dialektikus gondolkodás alapvonása, a magasabb szinten való új minőség megteremtésének igénye: „a konfliktust el kell viselni, meg kell oldani és egy új folyamat összekötő láncszemévé formálni” (20); „magasabb szinten való megoldásra irányulunk, amely megőrzi a szemben álló pólusok értékes feszültségét.” (21) Ennek az elvnek a szélsőséges értelmezési lehetősége, hogy az egység előtérbe helyezése elriaszthatja az eltérő vélemény megfogalmazását, ami Regan szerint az áldozatok szenvedésének marginalizálásával járhat.

„A valóság fontosabb az eszménél” (22) – tanítja Ferenc pápa negyedik alapelve, amelynek kristálytiszta állítását nehezen lehet vitatni. Negyedik alapelve, amely szerint „az egész több mint a rész” arra irányítja figyelmünket, hogy a nagyobb jó számára elsőbbséget kell biztosítani a részérdekek helyett. A négy alapelv összhangban hirdeti a hosszú távú, a végessel szemben a feltétlenre irányuló cselekvést. Regan ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az egész hangsúlyozása a rész felett, kirekesztheti azokat a csoportokat és egyéneket, amelyek nem tudnak azonosulni az egész egy bizonyos változatával.

Tíz év távlatából még inkább látható, hogy Ferenc pápa szélsőséges megítélésének egyik forrása lehet az a „kétpólusú feszültségek” mentén fogalmazó gondolkodása, amit könnyedén lehet a pápai intenció ellenében kisajátítani, megkreálva egy, a befogadó számára elfogadható értelmezést. A sajátos ferenci dialektikából táplálkozva azonban közelebb juthatunk a pápai gondolatisághoz, ha megpillantjuk tanításában a magasabb szinten való megoldás igényét, amely nem szünteti meg a pólusok ellentétét, hanem egy új dimenzióban alakítja értékké a feszültséget.

 

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa. Az MCC PhD Program résztvevője.


(1) Ferenc pápa első üdvözlése. 2013. 03. 13.
(2) https://press.vatican.va/content/salastampa/it/documentation/cardinali---statistiche/distribuzione-per-papa.html
(3) Ivan de Vargas: The 800 Martyrs of Otranto. 2013. 05. 13.
(4) Gudrun Sailer: Ferenc pápa 10 éve: Jelentősen több nő dolgozik a Vatikánban. 2023. 03. 08.
(5) A teljesség igénye nélkül pár példa a magyar sajtóból: „Misét tartott Ferenc pápa, és még sohasem volt ilyen konzervatív” (24.hu, 2015. 10. 4.); „A liberális egyházfő: Ferenc pápa szerepe és küldetése” (Felföldi Zoltán, Erdély.ma, 2021. 09. 16.); „Tényleg ekkora kommunista Ferenc pápa?” (Molnár Zoltán, 24.hu, 2015. 09. 21.); „Hurrá, nem marxista a pápa!” (Kerner Zsolt, 444.hu, 2013. 11. 27.); „Ferenc pápa liberális nézetei egyre több konfliktushoz vezetnek” (888.hu, 2016. 07. 11.); „Válaszúthoz vezetett Ferenc pápa »fékevesztett zűrzavara«” (Vésey Kovács László, pestisracok.hu, 2018. 01. 05.)
(6) Az „Amoris Laetitia”-val kapcsolatos bíborosi kérdések teljes szövege és magyarázó megjegyzései. National Catholic Register.
(7) „Olyan volt nekem, mintha az apám lett volna” – Exkluzív interjú George Gänswein érsekkel. [videó] https://www.benedictusxvi.com/exclusive-video-with-archbishop-georg-gaenswein
(8) George Bätzing: „Igen, bevallom, a pápa nekem is csalódást okoz.” [rádiós interjú] https://www.deutschlandfunk.de/interview-der-woche-georg-baetzing-bischof-limburg-kirche-papst-vatikan-synodaler-weg-100.html
(9) Az Evangelii Gaudiumról magyar nyelven betekintést kínáló munkák a teljesség igénye nélkül: Török Csaba: Ferenc pápa négy társadalmi alapelve az Evangelii Gaudium kezdetű buzdításban. Máltai Tanulmányok, 2021/3; Laurinyecz Mihály: A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában. Teológia: hittudományi folyóirat, 2015, 34/3-4, 182–189; Lukács László: Az új evangelizáció programjának kibontakozása az Evangelii Nuntianditól az Evangelii Gaudiumig. Sapientia, 2022/15, 1–19; Török Csaba: Hit és ész – egy mozgalmas viszony: A Dei Filiustól az Evangelii Gaudiumig. In. Vincze Krisztián (szerk.): Ars longa vita brevis: A hetvenéves Rokay Zoltán köszöntése. Budapest, Szent István Társulat, 2017, 244–260.
(10) Reinhart Koselleck: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Budapest, Jószöveg, 1997.
(11) Ethna Regan, The Bergoglian Principles: Pope Francis’ Dialectical Approach to Political Theology. Religions, 2019/10, 670.
(12) Török Csaba: Ferenc pápa négy társadalmi alapelve az Evangelii Gaudium kezdetű buzdításban. Máltai Tanulmányok, 2021/3, 336.
(13) Lukács László: Az igazság munkatársa. Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa élete és műve. Budapest, Szent István Társulat, 2016, 213–215.
(14) Ferenc pápa: Lumen fidei. 2013. 06. 29., 55.
(15) I. m. 57.
(16) Ferenc pápa: Evangelii Gaudium. 2013. 11. 24.
(17) I. m. 222–225. h
(18) I. m. 227.
(19) I. m. 226–230.
(20) I. m. 227.
(21) I. m. 228.
(22) I. m. 231–233.

 

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Az élet csodálója

A születése és életben maradása csoda. Egy sparhelt melege adta a létbiztonságát. Eszterhai Katalin úgy mesél az életről, a jóról, az igazról, a szeretetről, hogy olvasói szíve-lelke megtelik életörömmel.

Jégvirágos lírai mezőkön

Amikor a lehullott hó megtapad a faágakon, amikor az ablakokon jégvirágok nyílnak, amikor gyermekek vidám seregének szánkói siklanak a domboldalakon, persze, felmelegítő nyári verseket illene olvasni, ám a költészet a tél szépségeit is a magyar és a világirodalomba rejtette. Fagyos téli napokon ezekből szemezgetek lelki-szellemi csemegéket, hogy kapaszkodókat nyújtsanak a zordon időjárási övezetben.

Kötelék

Ha ezt a szót hallom, elsőnek a pozitív jelentése ugrik be. Nem a gúzsba kötés, hanem az egyént mint önálló entitást megerősítő valami, ami a teljes egyéni szabadságot jórészt megtartva tesz védettebbé, sőt társsá, és éppen ezért egyben felelőssé is.
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!