Figyelmes szándékkal

Gyurácz Ferenc körmendi születésű (1955) kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvkiadó. Gyermekkorát a dunántúli Bükön töltötte, majd a soproni Széchenyi István Gimnáziumban tett érettségi vizsgáját követően az ELTE BTK magyar-néprajz szakos hallgatója lett. Életpályáját tarkító foglalkozásai: betanított lakatos, színpadi díszítő, sportpályamunkás, néprajzkutató, a JAK-füzetek szerkesztőbizottsági tagja, a szombathelyi Életünk folyóirat munkatársa, végül a Vasi Szemle főszerkesztője. Szombathelyen él, a nívós történelmi és szépirodalmi műveket kiadó Magyar Nyugat Könyvkiadó igazgatója. Három gyermek édesapja.

Első könyve irodalom- és eszmetörténeti kismonográfia Veres Péter magyarságtudatáról, Jelen lenni a történelemben címmel 1988-ban jelent meg Budapesten, a cikkeit, beszédeit, interjúit és bejegyzéseit tartalmazó legutóbbi pedig, Előmunkálatok egy utópiához címmel 2019-ben Szombathelyen. Pályakezdését Czakó Gábor indította, aki az akkoriban rangos folyóiratnak számító Mozgó Világ 1981. szeptemberi számában publikált, Egy ötödéves emlékirataiból című esszéjét gondozta. Gyurácz ezután Móricz Zsigmond- és egyéb ösztöndíjakkal folytatta az írást. Szépirodalmi és közéleti tevékenységét a későbbiekben többek között Pável Ágoston Emlékplakettel, Vas megye Berzsenyi Dániel Díjával, megyei Prima-díjjal, Kuntár Lajos Sajtódíjjal, Teleki Pál-érdeméremmel és A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.

Feltűnt, mostanában egyre több irodalomtörténészről derül ki, hogy verseket ír. Gyurácz Ferenc esetében nem lepődtem meg, hiszen tudtam, hogy gimnazista korában szintén versekkel próbálkozott. A Fertő-táj megbecsült festőművésze, az azóta már az égi hazába költözött Fejér Zoltán egyik soproni kiállításának megnyitása után büszkén mutatta otthonában azt a megsárgult lapokból álló naplót, amelyben egykori tanítványa ifjúkori verseit olvashattam. Mindig örömmel gondolok vissza gimnáziumi éveimre. Nemcsak azért, mert az iskola légkörében megkövetelt fegyelemnek meglett az eredménye, hiszen nagyon sok kiemelkedő egyéniség került ki padjaiból, hanem azért is, mivel a magyar irodalom alkotógárdáját szintén bővítették onnan induló írók, költők.

A Gyurácz-versek túlnyomó többsége visszaemlékezésekből meríti témáját. „A személyesség, s közösség mint személyes ügy, az életszerű és életelvű gondolkodás mellett a szerző igen fontos jellemzője a helyhez való kötődés, a hely szellemi hagyományának az értékfölmutatása” – hangzott el egyik munkájának visszhangjaként Pécsi Györgyi könyvismertetőjében 2009-ben, a Magyar Katolikus Rádióban, ami nem véletlen, hogy éppen ott, hiszen Gyurácz Ferenc hívő lélek. Kiviláglik ez műveiből, és azokból a könyvekből, melyeket kiadóként megjelentetett. Tevékenysége az Isten és a nemzet egyértelmű szolgálata. Teszi mindezt kiteljesedő fegyelemmel, a magyar kultúra iránti érzékenységgel-aggodalommal, olvasóit őszinteségével jobbító, a hagyományok értékét megőrző figyelmes szándékkal.

Gyurácz Ferenc verseit itt olvashatják.