JEL újság

Győri anzix

Lőrincz Sándor2023.09.20

Nyaranta általában mindig más és más tájba, városba szerelmesedünk bele feleségemmel. Idei bakancslistánkon Győr szerepelt, ahol csak átutazóban jártunk eddig, ám Arrabona a hőségben is bűvölt bájaival, s közterületeinek tisztaságával. Főtérre futó, hangulatos sikátoraival, olajfáival, leándereivel, már délelőtt is érzékelhető, estére felélénkülő pezsgésével. Szakrális múltjával, képző- és iparművészeti örökségével, hiszen a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca torkolatában elterülő városhoz számos jeles személyiség kötődik.

Többek között Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrász-, érem- és grafikusművész, aki 1906-ban Nagyszebenben született, de tíz év múlva már Győr utcáit járta, mivel családja a román betörés elől idemenekült, és 1922-ban végleg itt telepedett le. A helyi bencés gimnáziumban maturált, s már 18 évesen bemutatkozott alkotásaival. 1979-ben a Győrnek adományozott műveiből állandó kiállítása nyílt a Káptalandombon lévő püspöki udvarbíró házban, ahol interaktív tárlaton ismerkedhetünk a város díszpolgárának művészetével. Borsos Miklós azt vallotta: „Öröm, megindultság, szellemi-lelki emelkedettség – ezt adja a művészet azoknak, akik alkatilag képesek a befogadására. A nagy mesterektől ezt kaptuk. Nagy és kötelező örökség. Megtagadni meddő kísérlet, játszani vele, eljátszani – cinikus felelőtlenség!” S milyen maiak a Visszanéztem félutamból című kötetében olvasható sorai is: „Az emberek, a nép lelke nem a templomban van. Oda a lelkiismeretüket viszik, és megkönnyebbülve jönnek el. A természetük, a lelkük a piacon van, és onnan megrakodva térnek haza.”

Az úgynevezett Kreszta-házban Kovács Margit bámulatos kollekciója láttán földbe gyökerezik a láb – akárcsak Szentendrén, ahol ötven éve hívogatnak művei –, de soha nem lehet betelni velük. A győri születésű Kossuth-díjas kerámiaművész alkotásain a szépség öröme érződik; legyenek azok balladai sűrűségű jeleneteket ábrázoló reliefek, humoros vagy groteszk alakok, szarvasos, gyümölcsös vagy madaras tálak. Pazar népmesekincsünket, a népélet ezernyi mozzanatát, nők és férfiak olykor pajkos mozdulatát megörökítő munkáin sokáig időzik a szem, hiszen e különleges formakincs, virtuóz technika, látszólagos könnyedség kifogyhatatlan kezdeményezőkészségről, el nem apadó fantáziáról árulkodik. S arról a bravúros mesterségbeli tudásról, mely a legkiválóbbak közé emelte. Ráadásul úgy, hogy e monumentális életműben középkori formakincs és népművészet kapaszkodik egybe; a kommunizmus évtizedeiben is teret engedve a szakralitásnak. Az egyik teremben jó letelepedni a képernyő elé, s belefeledkezni a Kollányi Ágoston írta-rendezte, Az agyag poétája című lírai portréfilmbe, mely még közelebb hozza a művésznőt, hiszen végigkísérhetjük azt az alkotófolyamatot, miként lesz a nedves agyagból díszes ruhát öltő, viruló szépség…

Váczy Péter műgyűjtő ódon bútorai hívogatnak a Nefelejcs közbe, a Magyar Géniusz Program támogatásából 54 millió forintból felújított, úgynevezett Vastuskós házba pedig a Patkó Imre-gyűjtemény reprezentatív anyaga – köztük Picasso, Kassák, Kondor Béla, Keserű Ilona művei. Mintegy száz műtárgyból nyílt itt egy reprezentatív válogatás, mely képet ad a 20. századi magyar és nyugat-európai művészet stílusirányzataiból. A pazar állandó kiállítás kamaraterme Kováts Albert Munkácsy-díjas festőművész alkotói világába kalauzol bennünket Übü örök című tárlatával.

Az Esterházy-palotában Petőfi és kortársai Győrben című kiállítással készült a város a bicentenáriumra – megidézve a korabeli eseményeket, kapcsolatokat, vallomásokat –, középpontba állítva a lánglelkű zsenit, ki a győri lányok után is megfordult anno csakúgy, mint társai… Ottjártunkkor az épület emeletén a legendás vadnyugatba csöppentünk; cowboyok és indiánok világába, ahol akár indiánfejdíszben is fényképezkedhettünk.

A Káptalandomb szintén bőséges látnivalót kínál; a székesegyház előtt Szent László, a lovagkirály alakja fogad bennünket bronzba öntve. Alkotója az a Lebó Ferenc, kinek Somogyváron is áll egy szobra az apátsági romok között. Pazar eleganciával szembesülünk a Szent László Látogatóközpont épületeiben, a székesegyház kincstárában, amelyben hazánk egyik legértékesebb egyházi gyűjteménye látható. A kiállításon ezer esztendő ölelkezik össze. Liturgikus tárgyak idézik a kort, s az ember szinte látja maga előtt a főpapot, kezén a díszes gyűrűvel, s a mozdulatot, ahogy felmutatja az Úr testét…

A győri egyházi kincsek titokzatos történetéről, valamint a korabeli értelmiség kálváriájáról olvashatunk egyébként Galgóczi Erzsébet Szent Kristóf kápolnája című kisregényében. Zágon József egykori püpsöki irodaigazgató ugyanis a karmelita rendház kriptájában 46 darab felbecsülhetetlen értékű egyházi ereklyét rejtett el az oroszok zabrálása idején, 1949 januárjában, mielőtt elhagyta volna az országot, s a két fémládából 1977-ben sértetlenül előkerültek az igazgyöngyökkel és drágakövekkel díszített kegytárgyak, köztük számos gótikus, reneszánsz és barokk kehely, díszes pásztorbot, egy igazgyönggyel dúsan díszített püspöki süveg.

Megrendítő e találkozás évszázadok relikviáival, csakúgy, mint a Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítással, amely a püspök életét veszi nagyító alá – gazdag dokumentációval, hangbejátszásokkal, filmrészletekkel, a legmodernebb kiállítás-technikai eszközökkel. Mindenkinek mindene akart lenni a főpap, s hogy mentse a lányokat, asszonyokat az orosz katonáktól, vállalta a vértanúságot is. Az egyik terem falán az 1944. április 13-i győri bombázás áldozatainak névsorát olvashatjuk. A legidősebb egy 77 esztendős nő volt, a legfiatalabb pedig egy egyéves gyermek. A pincehelyiségek máig őrzik 1945 húsvétjának tragédiáját: a boltív a golyónyomokat, a mártír főpap életáldozatát pedig az eleven emlékezet. Százak, ezrek imádkoznak szüntelenül mielőbbi szentté avatásáért, örökre megjegyezve a püspöki bölcsességet: „A kereszt erősíti a gyengét, és szelídíti az erőset.”

Boldog Apor Vilmos márvány szarkofágja a XI. században már álló, de végleges formáját csak a XVIII. században elnyerő székesegyházban található, a Szent László-hermával szemben, amely előtt a hat, közelmúltban szentelt pap is fejet hajtott, miután újmisés áldásban részesítették a híveket. A székesegyházban őrzik a Könnyező Madonna kegyképet, mely előtt 1996. szeptember 7-én az azóta már szentté lett II. János Pál pápa imádkozott. Mi is letérdelünk, hogy hálát adjunk, s megfogalmazzuk szándékainkat, kéréseinket e szellemi harc uralta, diabolikus világban.

A szellemi-lelki-intellektuális töltekezés mellett jóféle borokat kóstoltunk, és a halászlé sem maradhatott el sétáink során. A Radó-szigetet is felderítettük. Ez a város egyik legromantikusabb, a Rába két ága által közrefogott területe, ahol a nyári szellő halkan fülünkbe súgta: Győr visszavár.
 

 

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Boldog munkáslány

Ferenc pápa 2024. május 23-án engedélyezte, hogy Bódi Mária Magdolnát vértanúként tiszteljük. Boldoggá avatását 2025. április 26-ra tűzte ki, mely vértanúságának 80. évében lesz Veszprémben.

Naplójegyzetek Esztergom orosz megszállásának idejéből

Szivós Donát 1944 és 46 között volt házfőnök, igazgató és gimnáziumi tanár Esztergomban. Ebből az időből származó naplója beszámol az orosz megszállásról, az oktatás újraindításáról, Serédi Jusztinián bíboros haláláról és utódja, Mindszenty József kinevezéséről, de nem hallgatja el renden belüli konfliktusait sem.

Befejezetlen mondat

Tudod, hiszed, fákat ültettél, virágokat, adtál
gyermekeket – Isten kegyelméből – és neki!
Így lehet benned béke, és hiheted
mindezért kezét nyújtja, ölelésre, hogy érezd,
veled teszi meg a kanyar utáni szakaszt
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!