Huzsvár püspök és barátai

Nagybecskerek első püspökének nevével fémjelzett szervezet alakult a Keresztény Értelmiségi Kör, az Agapé Kiadó, a Mária Rádió és a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére Szabadkán.

 

A Huzsvár László Baráti Kör célja, hogy megőrizze és feldolgozza a néhai főpásztor szellemi hagyatékát és tárgyi emlékeit.

Huzsvár László 1931-ben született a Szeged melletti Horgoson. A zentai főgimnáziumban érettségizett, teológiai tanulmányait Zágrábban folytatta. Pappá szentelését (1957) követően bácskai településeken volt káplán, majd püspöki titkár és székesegyházi káplán lett Szabadkán. 1961-ben nevezték ki plébánosnak Verbászon.

Nevéhez fűződik az egyetlen magyar nyelvű, bácskai folyóirat, a Hitélet megjelentetése, amelynek 1963–89-ig főszerkesztője volt. Ugyancsak főszerkesztőként jegyezte az 1969-től megjelenő Katolikus Kincses Kalendáriumot. A kommunista időkben nagy bátorságról és leleményességről tett tanúságot, talán még élvezetet is jelentett számára az a csibészség, mellyel kicselezte a jugoszláv hatóságokat és Magyarországra is eljuttatta a katolikus sajtótermékeket. Minderről így emlékezik meg a vele készült interjúkötetben:

„[A lap] egyharmadát külföldi olvasóinkhoz juttattuk el Magyarországra, Felvidékre, Erdélybe, Németországba, Belgiumba, Svédországba, Egyesült Államokba, Kanadába – sőt Grönlandra, Izlandra, Dél-Amerikába és Ausztráliába. Egyszóval, amerre a munkát kereső bácskaiak és bánságiak eljutottak, mindenhol olvasni kívánták szűkebb pátriájuk híreit. Az előfizetés megoldásához leleményesnek kellett lenni. A nyugati országokból folyószámlánkra csordogáltak az összegek. Magyarországról és a vasfüggöny mögötti térségből ún. intenciós megoldások segítségével gyűjtöttük pénztárunkba az előfizetéseket. (…) Hét-nyolc éven át megoldásunk nagyszerűen működött a Kárpát-medencei szomszédok irányába. Azonban a magyarországi Egyházügyi Hivatal, élén Miklós Imrével ráébredt megoldásunk nyitjára és a vajdasági egyházügyi bizottságnál tiltakozott a Vajdaságból Magyarországra irányított vallási propaganda ellen. (…) a kommunista országok egyházügyi vezetői (…) hamarosan együttesen tiltakoztak a Jugoszláviából hozzájuk beáramló vallási propaganda ellen. (…) Elsőnek a vajdasági postaigazgatóság közölte szerkesztőségünkkel, hogy a Kárpát-medencei szomszédok irányába nem adhatunk fel egyházi jellegű postai küldeményt.

Mihez kezdtek ezután, mert a lap valahogy továbbra is bejutott Magyarországra?

– A megcímzett postaküldeményeket a szerb köztársasági postaigazgatóság területére vittük át feladásra. Elképzelésünk két hónapon át sikeresnek tűnt. Azonban hamarosan a belgrádi posta sem vállalta küldeményeinket.

Megkísérelte-e a szerkesztőség, hogy a horvátországi postán adja fel küldeményeiket?

– Igen, a megcímzett csomagokat a zágrábi jezsuitákhoz vagonáruként zsákokban átküldtük. Ott csomagjainkra a jezsuiták saját folyóiratuk feladó pecsétjét ütötték. Így fél évig eredménnyel továbbítottuk kiadványainkat Zágrábból. (…) Mikor Zágrábban is letiltották a postázását, elkezdtük Szlovénia területére, Berden József lendvai plébános címére küldeni vagonáruként a Hitéletet. Újabb fél éven át a lendvai plébánia bélyegzője rejtette kiadványainkat. A nyugati országok megrendelői címére továbbra is 5-600 példányt postáztunk.” (Sajtóapostolból apostolutód. Szerdahelyi Csongor beszélgetése Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki megyéspüspökkel. Szent István Társulat, Budapest, 2013)

Az ősi Csanádi Egyházmegye 1920-ban elcsatolt területeinek a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került részén a Szentszék apostoli kormányzóságot hozott létre 1923-ban Nagybecskerek központtal. A területet II. János Pál pápa emelte egyházmegyei rangra 1986-ban, élére 1988-ban nevezte ki Huzsvár László újvidéki plébánost, aki az egyházmegye első püspökeként 2008-ig szolgálta a rábízottakat.

Átszervezte a püspökség esperesi kerületeit és véglegesítette a plébániák számát. Átszervezte a papi tanácsot, közzétette az egyházközségek szabályzatát. Neki köszönhetően templomok és lelkigyakorlatos házak épültek a többnemzetiségű területen. Előmozdította az egyházmegye lelki életét, képviselte a vajdasági magyarságot és őrizte a krisztusi lelkületet a horvát és német ajkú hívekben is.

Nemcsak pap volt és tanító, hanem remek szervező is. Munkásságával kivívta paptársai és a hívek tiszteletét. Számos missziós és lelkigyakorlatos napot szervezett, zarándoklatokat vezetett Ausztriába, Rómába, Görögországba.

A magyar vallási élet és a teológia oktatásának megújításáért Fraknói Vilmos-díjban részesült 2006-ban, sajtóapostoli tevékenységét pedig Táncsics Mihály-díjjal ismerték el 2012-ben. A vajdasági magyarság identitásának megőrzése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Sólyom László köztársasági elnöktől 2007-ben.

Nyugállományba vonulása után visszaköltözött szülőfalujába, ahol 2016. december 10-én hunyt el.

A Huzsvár László életével, lelkipásztori tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat, fotókat, kiadványokat a Keresztény Értelmiségi Kör gyűjti egybe, és tudományos tanácskozások, rendezvények, kiadványok, kiállítások révén kívánja bemutatni. A KÉK arra kéri a néhai püspök tisztelőit, hogy fotókkal, hanganyagokkal, videókkal segítsék a Huzsvár László Baráti Kör munkáját.

Szilágyi Edit

 

 

2021-03-18

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks