Itt vagyunk otthon

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alapításának 35. évfordulójára új sorozat indul útjára lapunk hasábjain. A helyi csoportok mutatják be templomukat, ahol „otthon vannak”. Szólnak az istenháza történetéről, ismertetik értékeit és beszámolnak az egyházközség életéről. Elsőként a tiszafürediek kalauzolják olvasóinkat a Szűz Mária mennybevétele templomban.

Tiszafüred már az őskor emberének kedvelt telephelye. Az első írásos emlék 1273-ból maradt az utókorra. A török hódoltság alatt lakott hely, az 1571-es török defter szerint 46 háza és temploma van. A katolikusok Esterházy Károly egri püspök segítségével alapították meg plébániájukat 1776-ban. Középkori katolikus templomát a református hívek átépítették, a mai református templomon elkülönített színnel látható az a falrészlet, amit a régészek a középkori katolikus templomfalból feltártak. 

A katolikusok számára a plébános először a paplak egyik szobájában misézett, 1785-ben egy vályogtemplomot emeltek, melynek tornya 1816-ban ledőlt, falai megrepedtek. Emiatt vált fontossá a templomépítés, ami tíz évig húzódott. A templomot 1827. július 29-én áldotta meg Petrencsik József polgári esperes. Ennek a templomnak szentélye nem volt, a hátsó falon kapott helyet az oltár és az oltárkép.

Az eredeti berendezési tárgyakhoz tartozik a gyóntatószék, a padok, a keresztelőkút, egy almárium, alul négy fiókkal a templomi ruházat számára, felül 3 tabernákulum forma fiókkal, kelyheknek, könyveknek. Ez ma is a sekrestyében található.

1849 áprilisában a szabadságharc hadseregének a főhadiszállása Tiszafüreden volt, innen indult a tavaszi hadjárat. Ekkor egy rövid ideig a templomot szalonna- és kenyérraktárként használták, ezalatt az idő alatt a szentmiséket Tiszaörvényen tartották.

A XIX. század második felében vallási fellendülés következett, mely két plébános nevéhez fűződik: Pájer Antal papköltő és Tariczky Endre országos hírű régész, aki közel ötven évet töltött a városban. 

Az 1930-as években az Isteni Megváltóról Nevezett Szerzetesnővérek telepedtek meg Tiszafüreden, új katolikus iskola épült. Mivel a templomot kinőtte a város, az istenházát 9 méteres szentéllyel bővítették. Az anyagi fedezetet dr. Schleiminger László, az egyházközség világi elnökének kilencezer pengős adománya biztosította 1939-ben. (Ez akkor egy márkás nyugati gépkocsi ára volt.) A templom előterében márványtábla örökíti meg az eseményt, valamint a torony homlokzatára is felkerült az építkezés dátumaként az eredeti 1827-es évszáma mellé a bővítés, 1939. és később külső vakolás évszáma: 1983. 

A templom bemutatása

A templom titulusa Szűz Mária mennybevétele, ezt ábrázolja Balkay Pál, a XIX. század magyar oltárképfestészet jeles képviselőjének alkotása. Ő festette a miskolci minorita templom főoltárának Mária mennybevétele képét is, Egerben pedig a Szervita templom egyik oltárképét.

A Szent Ferenc-kép a szeráfi szent elragadtatását ábrázolja, amikor Jézus szent sebeit megkapta. A képen látható, amint a sugarak megvilágítják ezeket a sebeket. Ez az oltárkép Kovács Mihály abádszalóki születésű festő alkotása, aki több oltárképet festett az egri egyházmegye területén, pl. a szomszédos, egyeki templom összes oltárképét. Hagyományosan ennél a mellékoltárnál van a betlehemi jászol a karácsonyi időszakban, és itt történik a húsvéti ételszentelés is.

A Szent László-kép alkotója Dióssy László. Dr. Schleiminger készíttette 1940-ben. A hagyomány szerint az egyik katona hálából Schleiminger László idősebbik fiának arcvonásait viseli. Ezen a mellékoltáron tabernákulum is van, s itt állítják fel a szent sírt, amit a háború előtt két katona őrzött.

A templom sokáig egyszínű volt, Benke László jászberényi festő festette ki 1948-49-ben. 

Feltételezhetően 1949 augusztusában, Nagyboldogasszonykor, a füredi búcsú napján szentelték fel. A hajóban három mennyezeti freskó készült, melyek közül az első azt a történelmi jelenetet festi meg, amikor Szent István király felajánlja a koronát Szűz Máriának. A kép átlósan elhelyezkedő két központi figurája Szűz Mária a gyermek Jézussal és Szent István király. Őket fogják körbe az Árpád-házi királyok és szentek, valamint a hittérítő egyházi személyek. 

A középső freskó a Szentlélek kiáradását ábrázolja. A tizenkét apostol csúcsíves teremben tartózkodik, fejük fölött láthatók a tüzes lángnyelvek, s a mennyezet csúcsos részéből sugarak áradnak. 

A harmadik, a karzat alatti festményen az Angyali üdvözlet látható. A freskón a Szűz egy építmény előtt áll, balról a magasból kiterjesztett szárnyú angyal közeledik, körülöttük a kép alsó részén kisebb méretű szárnyas angyalalakok láthatók. 

A füredi keresztút 14 olajfestménye Hvizdos Flórián szikvízgyáros hatszáz pengő értékű ajándéka 1939-ből.

A templomban Kis Szent Teréz, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Magit szobra látható. Megtalálható még Szent József alakja a kis Jézussal, és 2014 óta Szent Rita szoborral is dicsekedhet az egyházközség. 

Az orgona

Első adatunk a templom orgonájáról 1842-ből származik. Nagyboldogasszony ünnepe előtt javították. A Tariczky Endre aranymiséjéről szóló tudósításban „szép hangú orgona” szerepel. A mai orgona Rieger Ottó-féle műemlék (Opus 1640), egy manuálos, négy változattal. Villanyszerkezetét a 70-es években csináltatta Teleki László esperes. Ez az orgona 1911-ből való, Rapaics Rajmund apátkanonok és Hering József helybeli lakos adománya. A hangszert 2013-ban teljesen felújították.
A templom huszonnyolc méter magas tornyában három harangot helyeztek el. Delente a hívek gyűjtéséből és külföldi adományából készült hétmázsás harang szólal meg, melyet Gombos Miklós mester öntött 1987-ben Mitru Miklós esperes kezdeményezésére.

Egyházközségünk mai élete

Bereczkei Miklós plébános működése idején több fejlesztésre került sor. 2001-ben elkészült a plébánia épülte, megújult a templom tetőzete, megkezdte működését a katolikus általános iskola, felújítottuk a katolikus kört, és kívül-belül megújultak a társközségek és a filiák templomai.

A plébánián Karitász csoport és KÉSZ szervezet, Jézus Szíve és Rózsafüzér Társulat is működik, van bibliakör és felnőtt katekézis. Rendszeresen indulunk közös zarándoklatra. Eljutottunk már – többek között – Mariacellbe, Csíksomlyóra, Czestochowába és Krakkóba, Rómába, Lourdes-ba, Medjugorjebe. Idén a Szentföldre készülünk. Minden évben Kisboldogasszony napján Szentkútra vagy Máriapócsra zarándoklunk, Szent Család ünnepén a jubiláló házaspárokat köszöntjük, úrnapi virágszőnyeget készítünk a Deák téren és Katalin-napkor szervezzük a Szent Imre Iskola alapítványi bálját.