JEL újság

Itt vagyunk otthon

Tiszafüred temploma

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alapításának 35. évfordulójára új sorozat indul útjára lapunk hasábjain. A helyi csoportok mutatják be templomukat, ahol „otthon vannak”. Szólnak az istenháza történetéről, ismertetik értékeit és beszámolnak az egyházközség életéről. Elsőként a tiszafürediek kalauzolják olvasóinkat a Szűz Mária mennybevétele templomban.

Tiszafüred már az őskor emberének kedvelt telephelye. Az első írásos emlék 1273-ból maradt az utókorra. A török hódoltság alatt lakott hely, az 1571-es török defter szerint 46 háza és temploma van. A katolikusok Esterházy Károly egri püspök segítségével alapították meg plébániájukat 1776-ban. Középkori katolikus templomát a református hívek átépítették, a mai református templomon elkülönített színnel látható az a falrészlet, amit a régészek a középkori katolikus templomfalból feltártak. 

A katolikusok számára a plébános először a paplak egyik szobájában misézett, 1785-ben egy vályogtemplomot emeltek, melynek tornya 1816-ban ledőlt, falai megrepedtek. Emiatt vált fontossá a templomépítés, ami tíz évig húzódott. A templomot 1827. július 29-én áldotta meg Petrencsik József polgári esperes. Ennek a templomnak szentélye nem volt, a hátsó falon kapott helyet az oltár és az oltárkép.

Az eredeti berendezési tárgyakhoz tartozik a gyóntatószék, a padok, a keresztelőkút, egy almárium, alul négy fiókkal a templomi ruházat számára, felül 3 tabernákulum forma fiókkal, kelyheknek, könyveknek. Ez ma is a sekrestyében található.

1849 áprilisában a szabadságharc hadseregének a főhadiszállása Tiszafüreden volt, innen indult a tavaszi hadjárat. Ekkor egy rövid ideig a templomot szalonna- és kenyérraktárként használták, ezalatt az idő alatt a szentmiséket Tiszaörvényen tartották.

A XIX. század második felében vallási fellendülés következett, mely két plébános nevéhez fűződik: Pájer Antal papköltő és Tariczky Endre országos hírű régész, aki közel ötven évet töltött a városban. 

Az 1930-as években az Isteni Megváltóról Nevezett Szerzetesnővérek telepedtek meg Tiszafüreden, új katolikus iskola épült. Mivel a templomot kinőtte a város, az istenházát 9 méteres szentéllyel bővítették. Az anyagi fedezetet dr. Schleiminger László, az egyházközség világi elnökének kilencezer pengős adománya biztosította 1939-ben. (Ez akkor egy márkás nyugati gépkocsi ára volt.) A templom előterében márványtábla örökíti meg az eseményt, valamint a torony homlokzatára is felkerült az építkezés dátumaként az eredeti 1827-es évszáma mellé a bővítés, 1939. és később külső vakolás évszáma: 1983. 

 

A templom bemutatása

A templom titulusa Szűz Mária mennybevétele, ezt ábrázolja Balkay Pál, a XIX. század magyar oltárképfestészet jeles képviselőjének alkotása. Ő festette a miskolci minorita templom főoltárának Mária mennybevétele képét is, Egerben pedig a Szervita templom egyik oltárképét.

A Szent Ferenc-kép a szeráfi szent elragadtatását ábrázolja, amikor Jézus szent sebeit megkapta. A képen látható, amint a sugarak megvilágítják ezeket a sebeket. Ez az oltárkép Kovács Mihály abádszalóki születésű festő alkotása, aki több oltárképet festett az egri egyházmegye területén, pl. a szomszédos, egyeki templom összes oltárképét. Hagyományosan ennél a mellékoltárnál van a betlehemi jászol a karácsonyi időszakban, és itt történik a húsvéti ételszentelés is.

A Szent László-kép alkotója Dióssy László. Dr. Schleiminger készíttette 1940-ben. A hagyomány szerint az egyik katona hálából Schleiminger László idősebbik fiának arcvonásait viseli. Ezen a mellékoltáron tabernákulum is van, s itt állítják fel a szent sírt, amit a háború előtt két katona őrzött.

A templom sokáig egyszínű volt, Benke László jászberényi festő festette ki 1948-49-ben. 

Feltételezhetően 1949 augusztusában, Nagyboldogasszonykor, a füredi búcsú napján szentelték fel. A hajóban három mennyezeti freskó készült, melyek közül az első azt a történelmi jelenetet festi meg, amikor Szent István király felajánlja a koronát Szűz Máriának. A kép átlósan elhelyezkedő két központi figurája Szűz Mária a gyermek Jézussal és Szent István király. Őket fogják körbe az Árpád-házi királyok és szentek, valamint a hittérítő egyházi személyek. 

A középső freskó a Szentlélek kiáradását ábrázolja. A tizenkét apostol csúcsíves teremben tartózkodik, fejük fölött láthatók a tüzes lángnyelvek, s a mennyezet csúcsos részéből sugarak áradnak. 

A harmadik, a karzat alatti festményen az Angyali üdvözlet látható. A freskón a Szűz egy építmény előtt áll, balról a magasból kiterjesztett szárnyú angyal közeledik, körülöttük a kép alsó részén kisebb méretű szárnyas angyalalakok láthatók. 

A füredi keresztút 14 olajfestménye Hvizdos Flórián szikvízgyáros hatszáz pengő értékű ajándéka 1939-ből.

A templomban Kis Szent Teréz, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Magit szobra látható. Megtalálható még Szent József alakja a kis Jézussal, és 2014 óta Szent Rita szoborral is dicsekedhet az egyházközség. 

 

Az orgona

Első adatunk a templom orgonájáról 1842-ből származik. Nagyboldogasszony ünnepe előtt javították. A Tariczky Endre aranymiséjéről szóló tudósításban „szép hangú orgona” szerepel. A mai orgona Rieger Ottó-féle műemlék (Opus 1640), egy manuálos, négy változattal. Villanyszerkezetét a 70-es években csináltatta Teleki László esperes. Ez az orgona 1911-ből való, Rapaics Rajmund apátkanonok és Hering József helybeli lakos adománya. A hangszert 2013-ban teljesen felújították.
A templom huszonnyolc méter magas tornyában három harangot helyeztek el. Delente a hívek gyűjtéséből és külföldi adományából készült hétmázsás harang szólal meg, melyet Gombos Miklós mester öntött 1987-ben Mitru Miklós esperes kezdeményezésére.

 

Egyházközségünk mai élete

Bereczkei Miklós plébános működése idején több fejlesztésre került sor. 2001-ben elkészült a plébánia épülte, megújult a templom tetőzete, megkezdte működését a katolikus általános iskola, felújítottuk a katolikus kört, és kívül-belül megújultak a társközségek és a filiák templomai.

A plébánián Karitász csoport és KÉSZ szervezet, Jézus Szíve és Rózsafüzér Társulat is működik, van bibliakör és felnőtt katekézis. Rendszeresen indulunk közös zarándoklatra. Eljutottunk már – többek között – Mariacellbe, Csíksomlyóra, Czestochowába és Krakkóba, Rómába, Lourdes-ba, Medjugorjebe. Idén a Szentföldre készülünk. Minden évben Kisboldogasszony napján Szentkútra vagy Máriapócsra zarándoklunk, Szent Család ünnepén a jubiláló házaspárokat köszöntjük, úrnapi virágszőnyeget készítünk a Deák téren és Katalin-napkor szervezzük a Szent Imre Iskola alapítványi bálját. 

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

A semmiből érkezett nemzeti hős

A futball Európa-bajnokság június 14-én veszi kezdetét. A tornára kijutott magyar csapat Svájc ellen lép először pályára június 15-én. A magyar részvételt nagyban köszönhető Marco Rossi szövetségi kapitánynak, akiről nemrég egy kötet jelent meg.

A remény zarándokainak – még a jubileumi szentév előtt

A történet egy délközép-franciaországi meseszerű falucskában kezdődik. A kicsiny falu neve Saint-Simon, Aurillac város határától mintegy öt kilométerre. Ennek plébániája őrzi azt a magyar emlékhelyet, amely baráti kapcsot jelenthetne a magyar és a francia katolikusok között.

Három az egyben

Az általunk valóságos Istennek és valóságos embernek vallott Jézus Krisztus végső soron urunk, barátunk, testvérünk, örököstársunk, ítélő bíránk… Hogyan lehet ez mind igaz? Nem tudjuk, és mégis valljuk, hogy igaz.
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!