Ma kétségtelenül sokan költöznek a városokba, de ne felejtsük el, hogy van vidék is. Aki elmegy az ott élő emberekhez, arra fognak hallgatni.

Ünnepi szentmise keretében emlékeznek meg a ferences család tagjai Szent Ferenc stigmatizációjának 800. évfordulójáról szeptember 16-án 16 órakor a budapesti Szent Ferenc sebei templomban.

Innen, a Fülöp-szigetekről az orosz–ukrán háború távoli konfliktusnak tűnik, ám közvetlen szomszédunk a fenyegetett Tajvan. A Dél-kínai-tengeren a mi országunkhoz tartozó zátonyokat foglalnak el kínai hajók, és lehalásszák az ottani vizeket. Kell-e ezt tűrni? Nem csorbul-e az igazság, nem az agresszort támogatjuk-e a békével?

A történet egy délközép-franciaországi meseszerű falucskában kezdődik. A kicsiny falu neve Saint-Simon, Aurillac város határától mintegy öt kilométerre. Ennek plébániája őrzi azt a magyar emlékhelyet, amely baráti kapcsot jelenthetne a magyar és a francia katolikusok között.

A szerzetesi iskola fő vonzereje továbbra is a közösség: az életüket Istennek átadó és a tanítványok iránt odaadó szerzetesek jelenléte.

A képregény ősi keresztény műfaj: a katakombák falaira rótt jelek, a középkor templomaiban a szentírási történeteket megelevenítő biblia pauperum, a szentek életét ábrázoló freskóciklusok (például Giotto freskói Szent Ferenc életéről Assisiben) előfutárai a modern kori képregényeknek.

A szentek nemcsak közbenjáróink, hanem lelki kultúránk országonként változó megjelenítői is. A világon mindenütt elterjedt Katolikus Egyház helyi arcai, így személyes sorsunk képviselői.

Hozzászoktunk, hogy a mai progresszív világban előre, csapásirányban haladunk. Az ellenállás sokszor kevésbé szalonképes. Hiszen ami jó, azt elvileg mindenkinek el kellene fogadni.

A Külsőferencvárosi Szent Kereszt-templomban 1956. október 25-én többen életüket vesztették. Erről szóló cikkünk nyomán küldte el szerkesztőségünknek Péch Margit édesapja, Péch Endre naplójának néhány bejegyzését.

A franciaországi Provence-ban kicsit más a karácsonyi készülődés, mint máshol, több évszázados hagyománya van, melyet a helyiek ma is élnek.

Szociológusok szerint a „sztársztorik” túlmutatnak a filmeken és azt tükrözik, hogy a nemiség, a fiatalság, a politika és a divat miképpen formálják mindennapi kultúránkat. Ma már nemcsak filmsztárokról beszélünk, hanem sztárépítészekről, sőt sztárséfekről is. Alberoni találóan állapította meg, hogy a sztárok ugyan nem tartoznak az uralkodó elithez, de hatalmuk van felettünk fellépésük ereje által.

1956. október 25-én öten életüket vesztették Budapesten, a Külsőferencvárosi Szent Kereszt-templomban. Tudatosan irányított vagy egy eltévedt lövés oltotta ki az életüket?