Engem leginkább talán az ragadott meg, milyen emberi módon, s mégis milyen eltökélten törekedett korszerű lenni, napjainkba illeszkedni, egyúttal felmutatva és megőrizve vallásunk ősi, alapvető tanításait. „Ne féljetek!” – mondta legelső pápai szózatával. Hányszor ismétlődik ez a biztatás a Szentírásban, de zsigereinkbe mégis milyen mélyen és milyen korán beivódott a görcsös félelem!

A jómódú kínai filippínó elit tudatos és színvonalas újévköszöntése nagyon eltér a tömegek szórakozásától. A fiatal felnőttek számára azonban, Magyarországhoz hasonlóan, ott a lehetőség, hogy barátaikkal kisebb rendezvénytermeket vagy éppen éttermeket és bárokat keressenek fel.

Most itt is egyre több a változás. Nemcsak azáltal, hogy az internet bekapcsolásával az emberek távoli országok életérzését is magukévá tehetik, hanem az élet mindennapi vonatkozásaiban is. A peso gyengülése óriási probléma. A családok többet költenek élelmiszerre, és a villanyszámla is jelentősen megnőtt.

Így kelt fel a nap. 1956. november 4. volt.

Erdei tragédia – láthatjuk a budapesti Mezőgazdasági Múzeum egyik tárlója feliratán. Az üveg alatt két őzbak koponyája látható, amelyek összeakadtak verekedés közben. Igen, az állatvilágban is léteznek konfliktusok! A saját fajtársak is halálos veszélyt jelenthetnek egymásra, különösen, ha velük szemben kisebb a veszélyérzet.

A nyári hőségben minden alkalmat megragadunk, hogy hűtsük magunkat. Keressük az árnyékot, fejest ugrunk a Balatonba vagy beállunk a hideg zuhany alá. És valljuk meg, ilyenkor segíthet egy pohár hideg sör is.

„Ha pénzről van szó, akkor nincs család!” – figyelmeztette egyik beszélgetőtársamat testvérének az ügyvédje, amikor a szülői örökség felosztásáról volt szó. A keresztény neveltetésre, az egykori meghitt családi életre utalva a hölgy csak békülni szeretett volna, hogy a felmerült pénzügyi konfliktust türelemmel és szeretettel oldják meg.

Nagyon sok, egyszerű Fülöp-szigeteki embernél tapasztaltam, hogy természetes bölcsességgel érzik meg, hogyan kell dönteniük, mert tudatában vannak emberi méltóságuknak. Tudják, hogy mások számítanak rájuk.

Húsvét közeledtével induljunk el a keresztúton, egy kőbe faragott kálvárián. Melyiket válasszam? Budajenő? Magyarpolány? Ahol a fogaskerekű a Svábhegy legmeredekebb oldalában kapaszkodik fölfelé a hivalkodó villák között, lent a völgyben van Városkút. A 128-as busz végállomásánál az egyik ház tetejét kereszt díszíti. Ez a Boldogasszony-kápolna, ahol 1753-ban csoda történt.

Csaknem tizenöt éve, amikor a verbita testvérjelöltek prefektusa voltam itt, a Fülöp-szigeteken, a képzési program része volt, hogy minden hétvégén meglátogattunk egy fiúotthont. Korrepetáltuk a fiatalokat, kikérdeztük a leckét, és mindig beszéltünk velük hitünk fontos kérdéseiről is.

„Hiszünk abban, amit csinálunk. Igyekszünk maximális pontossággal kutatni, felmérni a műemlékeket, elkészíteni a helyreállítási terveket. De ha az egyetem nem támogatna bennünket, akkor még a műemléki helyszínekre sem tudnánk kijutni” – magyarázta a San Carlos verbita egyetemünk műemlékvédelmi részlegének vezetője.

Az emberi élet fordulópontjai mindig jó alkalmat kívánnak új célok kitűzésére. Így vagyunk ezzel esztendőváltáskor is: Megfogadjuk, hogy mostantól jobban figyelünk családtagjainkra, több hasznos időt töltünk a gyerekeinkkel, rendszeresen mozgunk és persze kevesebb csokoládét fogyasztunk.