Kápolna a Kőhegyen

A Dunántúl irányából Budapestre tartó utazó Budaörs magasában balkézről hófehér kápolnát pillant meg a Kőhegyen. A látvány különösen sötétedés után megkapó, hisz a kivilágított fehér falak még jobban dominálnak az apró fénylő pontokkal teleszórt sötét domboldalon.

     Valószínűleg csak kevesen ismerik a kápolna történetét, még kevesebben pedig építőjének és építésének kalandos históriáját. Minderről itt és most nem kívánok részletesen szólni, hisz több, a témáról szóló kiadvány, például: A kőhegyi-kápolna búcsúja című, Grósz András által 2011-ben írt és a Wendler Ferenc Szűz Mária Alapítvány segítségével 2014-ben megjelentetett füzetecske híven tudósít. (A budaörsi plébánián bárki ingyen hozzájuthat a szép kiállítású, korabeli fényképekkel gazdagon illusztrált anyaghoz.)

     Célom, hogy a magyarországi Mária-jelenések és a későbbi zarándokközpontok sorában értelmezzem, valamint magyarázni próbáljam miért nem vált (mindeddig) Budaörs-Kőhegy ismertebbé a magyar és külföldi hívek körében, amikor az egyházilag igazolt csodás momentumok vetekednek Isten Anyjának lourdes-i vagy fatimai jelenéseivel. Különösen, hogy a „kőhegyi remete”, látnok és kápolnaépítő Wendler Ferenc születésének bicentenáriumát ünnepelhetjük 2015-ben.

     A Mária Terézia császárnő által Budaörs környékére betelepített német földműves családok egyikének, a szászországi Meissenből származó Wendlerek Ferenc névre keresztelt fiúgyermeke 1815. június 29-én látta meg a napvilágot. Álombéli Mária-látomásai 1841-ben kezdődtek. 1853-ban pedig egy agyagbánya beomlása okozta balesetben – állítása szerint – csak a Szűzanya oltalma mentette meg az életét. Ekkor határozta el, hogy semmilyen anyagi nehézséggel sem törődve kápolnát épít a Steinberg (Kőhegy) csúcsán. Ez a cél az akkori budaörsi plébános, az esztergomi prímás, a Wendler família és a budaörsi német közösség összefogásával 1855. október 15-ére megvalósult. A jelenések hitelességét vizsgáló egyházi szervek magához a szentatyához, IX. Pius pápához fordultak, aki jóváhagyta a kápolna felszentelését, sőt fogadalmi Mária-szobrot is küldött tisztelete jeléül. Wendler Ferenc felesége halála után felköltözött a kápolna mellé, és itt élt remeteségben, míg 1897-ben ő is elhunyt. A kápolna gondozását fia, Wendler András, később pedig a budaörsi egyházközség vállalta. A II. világháborúban, majd az azt követő kommunista diktatúrában a kápolna szinte teljesen megsemmisült.

     Kegyeletes lelkek, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, valamint számos kül- és belföldi adakozó hozzájárulásával épülhetett újjá a rendszerváltást követően. A székesfehérvári püspök 2003. október 15-én, a kápolnabúcsú napján szentelte fel az eredetivel azonos formában elkészült fogadalmi kápolnát.

     Eddig a múlt. És a jövő? A Kőhegy, a kápolna, a rekonstruált Szentháromság-szobor a budaörsi hívek liturgikus és kulturális életének részét képezik. Visszatért a Passiójáték háború előtti megrendezésének hagyománya is. Mindezek ellenére látogatottsága, közismertsége messze elmarad Máriapócs, a nemzeti kegyhely rangra emelt Mátraverebély–Szentkút és egyéb neves búcsújáró helyek mögött. Bár a jelenéseket direkt csoda csak Wendler Ferenc személyében igazolta, az azokat vizsgáló egyházi bizottságok nem mehettek el annak ténye mellett, hogy Wendler már a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának 1854. december 8-án történt kihirdetése előtt Szeplőtelen Fogantatásként beszél a Szűzanyáról az álombeli kinyilatkoztatás nyomán. Ekkor még a lourdes-i jelenés előtt vagyunk legalább négy évvel, és IX. Pius megítélése is pozitív a budaörsi jelenségeket illetően. Felvetődik tehát: míg Lourdes-ban immár 156 éve folyik milliók zarándoklata a Massabielle-barlang előtt, a portugáliai Fatimában pedig 1917 óta, nem tarthat-e a budaörsi Kőhegy, Wendler Ferenc életáldozata és nem utolsósorban a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária oltalma nagyobb figyelmet (ha kell további vizsgálatokat, kutatást) az erre hivatott egyházi személyek és szervezetek részéről?

     Itt az alkalom, a kőhegyi remete születésének 200. évfordulója. Az ünnepi esemény elkövetkeztéig még sok mulasztást lehet pótolni.

Karner András

Fotó: budaorsinaplo.hu