JEL újság

Kápolna a Kőhegyen

Karner András2015.03.29.

A Dunántúl irányából Budapestre tartó utazó Budaörs magasában balkézről hófehér kápolnát pillant meg a Kőhegyen. A látvány különösen sötétedés után megkapó, hisz a kivilágított fehér falak még jobban dominálnak az apró fénylő pontokkal teleszórt sötét domboldalon.

 

     Valószínűleg csak kevesen ismerik a kápolna történetét, még kevesebben pedig építőjének és építésének kalandos históriáját. Minderről itt és most nem kívánok részletesen szólni, hisz több, a témáról szóló kiadvány, például: A kőhegyi-kápolna búcsúja című, Grósz András által 2011-ben írt és a Wendler Ferenc Szűz Mária Alapítvány segítségével 2014-ben megjelentetett füzetecske híven tudósít. (A budaörsi plébánián bárki ingyen hozzájuthat a szép kiállítású, korabeli fényképekkel gazdagon illusztrált anyaghoz.)

     Célom, hogy a magyarországi Mária-jelenések és a későbbi zarándokközpontok sorában értelmezzem, valamint magyarázni próbáljam miért nem vált (mindeddig) Budaörs-Kőhegy ismertebbé a magyar és külföldi hívek körében, amikor az egyházilag igazolt csodás momentumok vetekednek Isten Anyjának lourdes-i vagy fatimai jelenéseivel. Különösen, hogy a „kőhegyi remete”, látnok és kápolnaépítő Wendler Ferenc születésének bicentenáriumát ünnepelhetjük 2015-ben.

     A Mária Terézia császárnő által Budaörs környékére betelepített német földműves családok egyikének, a szászországi Meissenből származó Wendlerek Ferenc névre keresztelt fiúgyermeke 1815. június 29-én látta meg a napvilágot. Álombéli Mária-látomásai 1841-ben kezdődtek. 1853-ban pedig egy agyagbánya beomlása okozta balesetben – állítása szerint – csak a Szűzanya oltalma mentette meg az életét. Ekkor határozta el, hogy semmilyen anyagi nehézséggel sem törődve kápolnát épít a Steinberg (Kőhegy) csúcsán. Ez a cél az akkori budaörsi plébános, az esztergomi prímás, a Wendler família és a budaörsi német közösség összefogásával 1855. október 15-ére megvalósult. A jelenések hitelességét vizsgáló egyházi szervek magához a szentatyához, IX. Pius pápához fordultak, aki jóváhagyta a kápolna felszentelését, sőt fogadalmi Mária-szobrot is küldött tisztelete jeléül. Wendler Ferenc felesége halála után felköltözött a kápolna mellé, és itt élt remeteségben, míg 1897-ben ő is elhunyt. A kápolna gondozását fia, Wendler András, később pedig a budaörsi egyházközség vállalta. A II. világháborúban, majd az azt követő kommunista diktatúrában a kápolna szinte teljesen megsemmisült.

     Kegyeletes lelkek, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, valamint számos kül- és belföldi adakozó hozzájárulásával épülhetett újjá a rendszerváltást követően. A székesfehérvári püspök 2003. október 15-én, a kápolnabúcsú napján szentelte fel az eredetivel azonos formában elkészült fogadalmi kápolnát.

     Eddig a múlt. És a jövő? A Kőhegy, a kápolna, a rekonstruált Szentháromság-szobor a budaörsi hívek liturgikus és kulturális életének részét képezik. Visszatért a Passiójáték háború előtti megrendezésének hagyománya is. Mindezek ellenére látogatottsága, közismertsége messze elmarad Máriapócs, a nemzeti kegyhely rangra emelt Mátraverebély–Szentkút és egyéb neves búcsújáró helyek mögött. Bár a jelenéseket direkt csoda csak Wendler Ferenc személyében igazolta, az azokat vizsgáló egyházi bizottságok nem mehettek el annak ténye mellett, hogy Wendler már a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának 1854. december 8-án történt kihirdetése előtt Szeplőtelen Fogantatásként beszél a Szűzanyáról az álombeli kinyilatkoztatás nyomán. Ekkor még a lourdes-i jelenés előtt vagyunk legalább négy évvel, és IX. Pius megítélése is pozitív a budaörsi jelenségeket illetően. Felvetődik tehát: míg Lourdes-ban immár 156 éve folyik milliók zarándoklata a Massabielle-barlang előtt, a portugáliai Fatimában pedig 1917 óta, nem tarthat-e a budaörsi Kőhegy, Wendler Ferenc életáldozata és nem utolsósorban a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária oltalma nagyobb figyelmet (ha kell további vizsgálatokat, kutatást) az erre hivatott egyházi személyek és szervezetek részéről?

     Itt az alkalom, a kőhegyi remete születésének 200. évfordulója. Az ünnepi esemény elkövetkeztéig még sok mulasztást lehet pótolni.

Karner András

Fotó: budaorsinaplo.hu

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Boldog munkáslány

Ferenc pápa 2024. május 23-án engedélyezte, hogy Bódi Mária Magdolnát vértanúként tiszteljük. Boldoggá avatását 2025. április 26-ra tűzte ki, mely vértanúságának 80. évében lesz Veszprémben.

Naplójegyzetek Esztergom orosz megszállásának idejéből

Szivós Donát 1944 és 46 között volt házfőnök, igazgató és gimnáziumi tanár Esztergomban. Ebből az időből származó naplója beszámol az orosz megszállásról, az oktatás újraindításáról, Serédi Jusztinián bíboros haláláról és utódja, Mindszenty József kinevezéséről, de nem hallgatja el renden belüli konfliktusait sem.

Befejezetlen mondat

Tudod, hiszed, fákat ültettél, virágokat, adtál
gyermekeket – Isten kegyelméből – és neki!
Így lehet benned béke, és hiheted
mindezért kezét nyújtja, ölelésre, hogy érezd,
veled teszi meg a kanyar utáni szakaszt
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!