Kárpátölben

Egyszer el kell menni Székelyzsomborba is. Nemcsak Nyírő József miatt, hanem mert központjának utcaképe szépséges pusztulásában akkor is lenyűgözne bennünket, ha az itt született írótól egyetlen sort sem olvastunk.

Két, szinte egybeépült, színmagyar és katolikus falu erődfallal kerített temploma állított meg bennünket, amikor az Óriás-tetőre, az 1944 augusztus végi harcok egyik színhelyére igyekeztünk.

Régen volt remetéknek lakásául szolgáló barlangot már nem sokat talál az utazó, viszont ha Trencsént választja célul, akkor mindjárt kettő ilyen szent hely is az útjába kerül.

Nem akartuk mi megnézni a kászonaltízi templomot, csak aztán megállított bennünket szépsége, amikor az utolsó székely betyár emlékkeresztjét kerestük a fehérre meszelt, fallal kerített templom alatti temetőben.

Ha gótikus templomot akarunk találni a történelmi Magyarországon, azt leginkább a Felvidéken kell keresnünk. Legközelebb a csallóközi Gellén lelhetünk rá mindjárt egy ilyen szép, Szent Péter és Szent Pál tiszteletére emelt istenházára.

Másfél hektáros park öleli körül a somogytúri kúriát, ahol a 19. és a 20. század magyar festészetének jelentős alakja, Kunffy Lajos alkotott. Az emlékmúzeummá lett kúria testvérmúzsák kedvenc találkozóhelye.

Évek óta készültünk, hogy meglátogassuk ezt a szent helyet, de mégsem készültünk fel rá kellőképpen. Nem ismertük eléggé Newman bíboros életét, műveit, hitvallását. Minket csak két saját csillagunk, Barsi Balázs és Udvardi Erzsébet vezérelt.

A Kárpátalján élő Kész Brigitta személyes emlékkel fűszerezett beszámolója Orosz Péter Pál vértanú boldoggá avatásáról.

A harangozás minden évben jelen van közéletünkben. Most is, ahogy közeledik a nemzeti összetartozás napja, érkezik az emlékeztető: idén se feledjük az évfordulót!

Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Magyarország köztársasági elnöke állami elismeréseket ítélt oda a KÉSZ-társszervezetek képviselőinek.

Sokan Romániával azonosítják Erdélyt és a székelységet, de a tapasztalás segíthet felülírni e tévhitet, és megismerni azt az istenadta világot, amit Erdélynek nevezünk. Ehhez pedig útra kell kelni, be kell járni a lankás tájakat és a havas Hargitát.

Barangolás az Őrségben Aquila János nyomán, aki Nagy Lajos királyunk idején úgy helyezte el freskóit a veleméri templomban, hogy a fény az adott időpont szerint színjátékszerűen emelje ki a szereplőket és a jeleneteket.