KÉK napló 2014

Igaz, hogy ma már nem divat naplót írni (mindenki inkább blogot ír), mégis úgy gondolom, hogy a Délvidéken működő Keresztény Értelmiségi Kör szerteágazó munkáját ebben a formában lehet a legjobban bemutatni.

     A KÉK-nek vannak ismétlődő tevékenységeik, amelyekről nem szükséges részletesen beszámolni. A helyi csoportoknak havonta szervezünk előadásokat. A múlt évben összesen 95 előadást tartottunk 25 csoportban. Ez szám szerint 25 előadással kevesebb, mint 2013-ban, aminek az okát elsősorban abban látjuk, hogy kevés az előadónk, de sajnos vannak olyan helyi csoportjaink is, ahol lenne érdeklődés, de nincs, aki azokat megszervezze... (Máris itt az egyik idei feladatunk: helyi szervezőket találni, de erről, majd később.)

     Beszámolóm mottója ez lehetne: „Minden munkáját, amit az Isten háza szolgálatában, a törvénynek és a parancsolatnak megfelelően elkezdett, Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki.” (2 Krón, 21)

     Januárban nagy, sokakat megmozgató eseményünk nem volt. Szerbiában január közepéig egymást váltják a Julianus naptár szerinti ünnepek, így csupán helyi előadásokat, nyilvános tribünjeinket szerveztük meg.

     A következő hónap elején jelentős eseményre került sor. Február 7-én szervezetünk meghívására Szabadkára látogatott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Osztie Zoltán atya, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke. A vendégek először a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőivel találkoztak, ahol a nemzeti tanácsok jogait érintő kérdésekről, azon belül a Magyar Nemzeti Tanács eddigi munkájáról és terveiről tárgyaltak, és természetesen a tavaszi országos parlamenti választásokról. Ezt követően a rangos vendégek részt vettek a Szabadkai Magyar Főkonzulátuson megtartott ünnepélyes állampolgársági eskütételen. Délután került sor a nagy érdeklődést kiváltó előadásra, közönségbeszélgetésre, amelyet a szabadkai Városháza dísztermében Dudás Károly író vezetett és Miskolczi József, a KÉK elnökhelyettese moderált.

     A nemzet a közösségein keresztül lélegzik – mondta bevezetőjében Lezsák Sándor –, ha ezek a közösségek elzáródnak, leépülnek, ha megszűnnek a kapcsolatok és kötődések, akkor az a nemzet beteges állapotba, légszomjba kerül. A közösségépítés tehát nemzetépítő feladat – összegezte a februári délvidéki látogatás üzenetét Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A KÉK és a KÉSZ ezzel a közös programmal éppen ennek a nemzet- és közösségépítő feladatának tett eleget.

     A KÉK februári elnökségi ülésén megállapítást nyert, hogy a tizenegyedik évébe lépő szervezetünk tagsága – ha lassú ütemben is, de – folyamatosan bővül, még mindig a Vajdaság egyik legnagyobb felekezeti, magyar civil szervezete vagyunk, és területileg is sikeresen összefogjuk a magyarlakta településeket. Tevékenységünket több esztendeje gazdagítja a KÉSZ, amely komoly szellemi támasza lett szervezetünknek. Biblianapunk, barátkozási napunk már hagyomány, ahogyan a KÉSZ tagságával (zarándoklataik és előadóik révén) is zökkenőmentes volt az együttműködés. Adventi lelki napunkat ismét a Domus Pacis nyugalmában tartottuk meg – hangzott el az elnökségen.

     Február derekán Szegeden folytatódott a Together is Better határon átnyúló IPA projekt, amelyet a magyarországi Talentum Alapítvány az Önkéntességért és a Szabadkai Caritas közösen valósított meg. A KÉK aktív szerepet vállalt ebben a munkában, melynek célja, hogy egy asztalhoz ültesse a vállalkozókat és civileket, hogy együttműködésre buzdítson a társadalom tudatos fejlesztése érdekében.

     A tavasz első hónapjának elején tanácsülést tartottunk a szabadkai Diákotthonban. Az összejövetelnek két fontos programpontja volt: beszámoló az előző év történéseiről, amelyet a helyi csoportok megjelent képviselői írásban adott, illetve szóbeli jelentései tettek egésszé, valamint az idei évre tervezett tevékenységek megvitatása. A tanács tagjai egyöntetűen leszögezték, hogy a szervezet fennállásának első évtizede igazolta megalapításának és működésének létjogosultságát.

     A Keresztény Értelmiségi Kör és a Keresztény Értelmiségeik Szövetsége a II. világháború utáni atrocitások hetvenedik évfordulója alkalmából március 21. és 23. között háromnapos, közös körutat szervezett. Közösen meglátogattuk és a kegyelet virágait helyeztük el az 1944/45-ben ártatlanul kivégzettek több emlékhelyén a Vajdaságban. A magyarországi és a vajdasági zarándokok Horgoson, Martonoson, Adorjánon, Újvidéken, Csúrogon, Bácsföldváron, Óbecsén, Bajmokon és Szabadkán, a Zentai úti temetőben koszorút helyeztek el, és imával rótták le kegyeletüket az áldozatok előtt. Több mint száz magyarországi KÉSZ tag, illetve vajdasági KÉK tag érkezett a megemlékezésekre, melynek célja a kiengesztelődés és a megbocsátás is volt azok iránt, akik a szörnyű bűntetteket elkövették. A vezérgondolatot pedig Izajás könyvéből idézhetjük: „Keressétek az Urat, amíg megtaláljátok, hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a gonosz, és gondolatait a bűnös; térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta, Istenünkhöz, mert bőkezű a megbocsátásban.” (Iz 77,6–7). Az összetartozás és együttérzés kifejezése is volt ez a program azokkal, akik az eseményeket személyesen vagy családtagjaik bántalmazása, illetve meghurcoltatása révén élték át. A szabadkai koszorúzás helyszínén beszédet mondott Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki hangsúlyozta, hogy a KÉSZ és a KÉK kezdeményezése azért is jelentős, mert rajtuk keresztül az anyaországiak is megismerhetik az összmagyar nemzet történetének ezt, az egészen 1990-ig rejtve marad szakaszát.

     A Keresztény Értelmiségi Kör szervezésében nagyböjti lelki nap volt a szabadkai Diákotthonban április 5-én. A téma – A jelenségek mögött… Isten kitartó feltárulkozása az imában, a vallási hagyományaink által, a személyes és a közösségi életünkben – felkeltette a mintegy húsz településről érkező, több mint 130 megjelent érdeklődését. A megváltásunk ünnepére lélekben készülők számára az elmélkedést Horváth Árpád, Budapesten szolgáló jezsuita atya, A Szív újság főszerkesztője tartotta. Elmélkedésében kiemelte: Ahhoz, hogy tudjuk mit akar Isten, figyelem kell. Lelkiismeretünk fontos tényezője ennek, de nem elegendő. Fontos az is, amit a pap mond, de az sem minden, legalább ennyire jelentősek a hagyományok, a bölcsességek. Az igazi valóság pedig Isten nyelve. Majd hozzátette: Az érett hittel élő ember a mindenségből „kihallja” Isten akaratát, hangját, a teljes összhangot. És mindezt tanulni is kell. Húsvét misztériumáról pedig kiemelte: Isten mellénk szegül, kíséri életünket. Isten fáradhatatlanul újra és újra mellénk áll, megvigasztal, megsegít, reményt és hitet ad, hogy mehessünk. A lelki nap szentmisével és gyónási lehetőséggel zárult.

     Miskolczi József alelnök vezetésével a KÉK négytagú küldöttsége részt vett a KÉSZ tavaszi küldöttgyűlésén, amelyet Százhalombattán tartottak meg április derekán. Az összejövetelen bemutatták a Délvidéki magyar golgota 1944/45 című vándorkiállítást. A tárlatot a második világháború végén történt vérengzések 70. évfordulója alkalmából szervezték, ami a küldöttgyűlést követően több magyarországi városba is ellátogatott. A százhalombattai összejövetelen szó esett a vajdasági emlékhelyek felállításának és rendben tartásáról is.

     A KÉSZ negyed évszázados fennállásának megünneplésére kapott meghívást szervezetünk május 17-re Gödöllőre, a királyi kastélyba. Az ünnepségen szót kaptak a KÉK képviselői is. Szabó Károly, a szervezet elnöke, Miskolczi József elnökhelyettes és Harmath Károly ferences szerzetes, a KÉK egyik alelnöke.

     A hónap végén hitismereti napunkon, a törökkanizsai Szent György–templomban Kellermayer Miklós pécsi orvos, sejtkutató, emeritus professzor tartott előadást Én vagyok az út, az igazság és az élet (Jn 14,5–6) címmel. Az előadó különös felelősséget érez világunk, Földünk s az ember jövője, azaz az élet iránt. Az előadó felhívta a figyelmet: a vallás nem magánügy, nem kell bezárni a templomba. Ha bevisszük a templomba a tudományt, bizonyosságot nyerünk arról, hogy ő az út, az igazság és az élet.

     Tormásy Gábor: A szabadkai római kath. főplébánia története című, 1883-ban kiadott könyv reprint kiadását mutattuk be május végén a Szabadkai Városi Könyvtárban, melynek újranyomását az Agape Könyvkiadó, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Keresztény Értelmiségi Kör támogatta. A könyvbemutató díszvendége Stjepan Beretic püspöki helynök, a szabadkai székesegyház plébánosa volt. A rendezvényen a szabadkai Paulinum diákjai részleteket olvastak fel a kötetből.

     A nyár eleje a KÉK-esek számára mindig egyet jelent a barátkozási nappal a Horgos melletti Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. A vajdasági településekről érkező KÉK tagok mellett a KÉSZ budatétényi, illetve kunszentmártoni tagjai is ellátogattak összejövetelünkre. A több mint száz megjelentett Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte. Nagy érdeklődés kísérte Harmath Károly atya előadását Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű enciklikájáról Mit kezdjünk a „hulladék kultúrájával” címmel.

     Háromnapos zarándokútra indultunk ősi magyarországi szerzetesközösségek megismerése: jártunk Tihanyban, Bakonybélben és Zircen. A KÉSZ várpalotai csoportjának elnöke, Darkóné Antalóczy Zsuzsanna vezetésével ellátogattunk Székesfehérvárra, Veszprémbe és Balatonfüredre is. A zarándokút során szerzett feledhetetlen élmények elsősorban arra irányították a figyelmünket, hogy nemzetünk történelme során milyen sokszor és milyen erőteljesen tapasztalhattuk meg az isteni gondviselés segítségét. Péter után valljuk: „Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok” (1 Pét 5,7).

     A nyár derekán a kúlai Népkörben bibliai napot szerveztünk. Benyik György, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Biblikus Tudományok Tanszékének professzora, a szegedi Biblikus Konferencia igazgatója Jézus és a nők címmel tartott triduumot (1. A nők az Ószövetségben; 2. Jézus és a nők az evangéliumban; 3. Mária Magdolna és Jézus). Az utóbbi időben sokakat megbotránkoztatott az a kopt irat, amely Jézus állítólagos feleségéről beszél. Az előadó leszögezte: Mária Magdolna minden valószínűség szerint Jézus tanítványa volt, és nem állt vele titkos kapcsolatban, illetve nem volt a felesége. Jézus nyilvánosan beszélt asszonyokkal, voltak zsidó női tanítványai: Mária Magdolna, Johanna, Zsuzsanna, akik elkísérték útjaira és gondoskodtak róla.

     A Domus Pacis lelkigyakorlatos ház kápolnájának búcsúját július 26-án tartottuk. Ez alkalommal Böjte Csaba ferences szerzetes mutatott be szentmisét az Angyalos Boldogasszony kápolnában. Szent Ágostonnak, a KÉK védőszentjének ünnepét Kisoroszon szerveztük meg augusztus 30-án. Az immár hagyományossá vált rendezvényen a KÉK működésének első évtizedéről Szabó Károly, a kisoroszi helyi csoport tevékenységéről Papp Mihály helyi elnök számolt be. Szent Ágostonról Szilágyi Edit, a KÉK egyik alelnöke tartott előadást. Égi pártfogón ünnepnapján a szentmisét a KÉK élő és elhunyt tagjaiért ajánlottuk fel.

     Szeptember elején KÉSZ és a KÉK, valamint a kassai Szent Gellért Pasztorális Oktató Központ küldöttsége látogatást tett a szórványban élő stuttgarti magyarok szervezeténél, az Erasmus Akadémiánál. A találkozón a négy egyesület együttműködési megállapodást kötött. Az együttműködési szerződésben kiálltak a kereszténység és a magyarság értékei mellett, és több konkrét pontban felvázolták az együttműködés kereteit.

     A KÉK őszi elnökségi ülését megelőzte Vincent Busnak a látogatása, aki az Egyesült Államok Püspöki Konferenciája kelet-európai bizottságának igazgató-helyettese. Az elnökség tagjaival áttekintette a nyolc éve tartó együttműködés gyümölcseit. Vincent Bus a megbeszélésen kiemelte, hogy elégedett a KÉK munkájával, és biztosította a megjelenteket arról, hogy az együttműködés a továbbiakban is folytatódik.

     A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége hagyományos országos zarándoklatát a hazáért az idén a KÉK-kel együtt szervezte Doroszlóra október elején. Magyarország húsz településéről kb. háromszázötvenen, a Vajdaság tizenöt településéről mintegy százötvenen jöttek el. A szentmisét Verebélyi Árpád, a kegyhely őre mutatta be több magyarországi és vajdasági paptestvérével együtt.

     A hónap végén újabb nyilvános hitismereti napot szerveztünk az óbecsei Szent Antal–plébánián. A megjelentek két előadást hallgathattak meg: Gärtner Júlia szolnoki szerzetes nővér Remény az Ószövetségben címmel, Remény az Újszövetségben címmel pedig Mellár József általános helynök, törökbecsei plébános szólt a Kúláról, Szabadkáról, Nagykikindáról, Magyarcsernyéről, Oromhegyesről, Kisoroszról, Törökbecséről és persze a helyből érkező mintegy száz egybegyűltekhez.

     Novemberben Pesterzsébeten tartotta meg őszi küldöttgyűlését a KÉSZ, ahova az elnökség tagjai is ellátogattak. A határon túli kapcsolatok alakulásáról beszámoltak a KÉK és a kassai Szent Gellért Pasztorációs Oktató Központ képviselői is. Szervezetünk nevében elnökünk elmondta, mit jelent a KÉK-nek a négy éve elindított, és az azóta is gyümölcsöző kapcsolat a KÉSZ-szel, és szólt arról is, miért tartja jelentősnek a négyek ősszel létrejött kapcsolatát.

     Szervezetünk nyolctagú küldöttsége a hónap közepén a Szent Gellért Pasztorációs Központ meghívására három napra Kassára látogatott, ahol részt vett a Szent Erzsébet-dóm búcsúján. A KÉSZ, a KÉK és a pasztorációs központ vezetője megállapodott abban, hogy szakemberek segítségével középtávú cselekvési tervet dolgoznak ki.

     Adventi lelki napunkat a Domus Pacis lelkigyakorlatos házba szerveztük. A több mint száz résztvevőnek, akik Vajdaság tizenhét településéről érkeztek, Harmath Károly, a KÉK alelnöke tartott elmélkedés-sorozatot Alakítsuk szívünket Messiást befogadó jászollá címmel. A karácsonyra való lelki felkészülést az adventi szentgyónás elvégzése is segítette.

     Büszkék vagyunk arra, hogy a Vajdaság negyvenkilenc településén a KÉK mintegy ötszáz fős tagsága olyan munkát tudott kifejteni az elmúlt esztendőben is, amivel hatást tudott gyakorolni az itt élő magyarság megmaradására, fejlesztve annak kulturális és vallási életét.

Szabó-Hangya Teréz