Keresztény ünnepek, ünnepi asztalok

Fülöp Zsuzsanna, lapunk korábbi főszerkesztője, szerkesztőbizottságának tagja újabb kötettel jelentkezik Keresztény ünnepek, ünnepi asztalok címmel.
Mintha a globális–liberális világ megérezte volna Európa jelenlegi vezető politikusainak, az EU legfelsőbb szintű garnitúrájának spirituális lanyhulását, a kereszténységet mellőző tendenciáját: olyan meghökkentő fordulatot produkált, amely Európa eddigi ismerős arcát talán át fogja rajzolni, sőt akár európaiságunk megroppanását hozhatja magával.
Újkori népvándorlásról beszélhetünk, amelynek gyújtópontját ugyan az erőszakosan fellépő, Iszlám Államnak nevezett radikális terrorszervezet által üldözött szíriai keresztények otthonukból való kétségbeesett menekülése képezi, de ez időközben szervezett, irányított, nagymértékben muzulmán hitű embertömegek Európába özönlésévé tágult.
E folyamat elején vagyunk, mondják a politikai elemzők, az eddigi százezrek után akár milliónyi bevándorló érkezhet Ázsiából, Észak-Afrikából, immár nem a hitükért üldözést szenvedő lakosság köréből, hanem a – nem tudni kiknek köszönhető – suttogó propaganda révén megígért európai jólétben való részesülés reményében.
Mi lesz ezután? A kép jelenleg homályos és nem éppen biztató. A jövőt ebben a pillanatban nem látjuk! Fülöp Zsuzsanna fontosnak tartotta azonban, hogy felmutassa: a keresztény ünnepek lényege a nemzetek mélyen elraktározott tudatából nem veszett ki, még akkor sem, ha a felszínen zajló folyamatok ennek ellene mondanak.
Az ünnep kiemelkedik a hétköznapokból az étkezés révén is, amely a családi és a társadalmi élet szerves velejárója. A kötet célja ennek bemutatása: a keresztény ünnepekhez szinte kivétel nélkül ünnepi asztalt terítenek az EU országaiban. A következetesen őrzött, sokszor egyáltalán nem olcsó fogásokat is előállítják a legtöbb családban, és ünnepélyes keretek között fogyasztják el.
A nagy egyházi ünnepköröket minden nemzet számon tartja, de ezeken túlmenően olyan speciális ünnepnapokról szerezhetünk tudomást, amelyeket nem mindenütt ülnek meg, noha vallási vonatkozásuk kimutatható. Ilyen például az olaszországi Sulmonában a húsvéti „Madonna futása”, a sziénai Pálio-lovasfutam a Madonna tiszteletére augusztus 16-án, Szent Patrik napja Írországban, vagy a Szent András-nap Romániában. És persze nekünk, magyaroknak is van ilyen alkalmunk, az augusztusi Szent István-ünnep, első királyunk és az államalapítás emlékére. A világon egyedülálló az új kenyér szakrális ünneplése, s bizonyságául annak, hogy a közösség által élt, kiemelkedő alkalomról van szó, néhány éve új hagyománnyal bővült az ünnep, az ország tortájának elkészítésével.
A Keresztény ünnepek, ünnepi asztalok 78 ételleírást és 31 színes fotót is tartalmaz, bemutatandó a nemzetek hagyományőrzését és kreativitását, amint körülülik az ünnepi asztalt.
A Kairosz Kiadó jóvoltából már az adventi készület idején magunk is elkészíthetjük az európai nemzetek ünnepi eledeleit.
-p-



