Két nemzet, közös sors

„Lengyel–magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mind kettője / Áldás szálljon mindkettőre!” A két nemzet legendás barátságáról, történelmünk közös személyiségeiről és a hazai lengyel közösségről Katarzyna Balogh-gal, a Fővárosi Lengyel Önkormányzat elnökével beszélgettem.

     – Katarzyna, hogyan és mikor került Magyarországra?

     – Gdanskban születtem. 1991-ben jöttem Magyarországra, azóta élek Budapesten magyar férjemmel, fiammal és lányommal. Hat éve lettem a Fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke, igyekszem mindent megtenni a lengyel kultúra terjesztéséért, a hagyományok ápolásáért.

     – A lengyel önkormányzat mikor és hogyan alakult meg?

     – 1994 óta működik Budapesten a Fővárosi és Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. Emellett huszonnégy településen található még lengyel önkormányzat. A 2001-es népszámláláson 2962-en vallották magukat lengyelnek. Ennél jóval többen kötődnek a lengyel kultúrához, illetve beszélik a nyelvünket. Becslések szerint Magyarországon jelenleg 10–12 ezer lengyel nemzetiségű él.

     – Milyen egyesületeik vannak a Magyarországon élő lengyeleknek?

     – A magyarországi lengyelség ma több szervezetet működtet. 1958 óta áll fenn a Bem József Egyesület, amely az önkormányzat megalakulása előtt összefogta a Magyarországon élő lengyeleket. A Szent Adalbert Egyesületet pedig 1992-ben hozták létre, kiváló kórusa van. Ez az egyesület jogutódja a Kőbányán az 1930- as évek elejétől működő Kőbányai Lengyel Menedék Egyesületnek. Működik még a Polonia Nova Közhasznú Kulturális Egyesület, amely színházi előadásokat is rendez. Ezenkívül 14 megyében vannak kisebb kulturális szervezeteink. 1996-ban a Magyarországi Lengyel Alkotók Fórumát hozták létre művészek és tudósok. Üzletemberek alapították meg a „Polonia–Hungaria” Magyarországi Lengyelek Érdekvédelmi Szövetségét szintén 1996-ban. 1998-ban visszakaptuk a Lengyel Házat. Ugyanettől az évtől működik a Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára. Lengyel iskola működik a II. és a X. kerületben, ahol a gyerekek hetente egy délután a lengyel történelmet, földrajzot, nyelvet és irodalmat tanulják, és erről bizonyítványt is kapnak. 1995-től jelenik meg a magyarországi lengyelek havi folyóirata a Polonia Wegierska.

     – A Polonez Néptánc és Népdal Együttest pedig Ön vezeti.

     – A Polonez együttes 2000-ben alakult a XVIII. kerületben. Lengyel és magyar fiatalok a tagjai. Gyerekcsoportunkban tizenöt, felnőtt csoportunkban jelenleg hat pár táncol. Ez egy hagyományőrző tánccsoport. Sok elismerést szereztünk. 2002-ben Gdansk város polgármesterének díját, 2003-ban 3. helyezést értünk el Recklinghausenben, 2004-ben Kielceben Ezüst Fenyő-díjat kaptunk. Magyarországon a lengyel kultúra terjesztéséért kaptunk elismerést.

     – Nagyon sok kulturális rendezvényt szerveznek.

     – Igen. Ilyen például a Gála Polonii. Ez egy lengyel fesztivál a Bókay-kertben, amelyet a XVIII. kerületi önkormányzat bocsát rendelkezésünkre. Itt magyarországi lengyel amatőr együttesek mutatkoznak be. Tavaly száztíz fellépő vett részt ezen a seregszemlén. Rendszeresen szervezünk kiállításokat, kirándulásokat. Megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről: az alkotmány napját május 3-án, a szolidaritás napját augusztus 31-én, a függetlenség napját november 11-én ünnepeljük meg. Hagyományaink szerint készülünk a húsvéti és a karácsonyi ünnepkörre is. Ebben nagy segítséget kapunk a lengyel plébániától.

     – A X. kerületi lengyel plébánia is összefogja a Budapesten élő lengyeleket. Mióta működik ez a plébánia?

     – 1907-ben kérték az itt letelepedett lengyelek, hogy a Kápolna téri fogadalmi kápolnát, a Conti-kápolnát használhassák. 1908-ban Danek Vince lengyel származású pap volt a lelki gondozójuk, aki 1914-ben megszerezte az engedélyt római katolikus templom építésére. Az első világháború miatt nem indult meg az építkezés. Lengyelországi és amerikai lengyelek adományaiból 1925-ben kezdődött el az építkezés Árkay Aladár tervei alapján. Az Óhegy utca 11. alatt található templomot a mellette lévő szociális otthonnal együtt 1930. augusztus 17-én August Hlond bíboros, lengyel prímás szentelte fel. 1952-ben elvették a kommunisták a lengyelektől az istenházát, de 1989-ben újra a közösség temploma lett. Az épület 1993-tól műemléki védettséget élvez. A Segítő Szűz Mária Lengyel Perszonális Plébánia vezetője 2011-től Karol Kozlowsksi.

     – A templomon körbesétálva megelevenedik a lengyel–magyar történelem. Ezeréves történelmünk nagyon szorosan összefonódik.

     – Igen. A szentély előtti íven a Szűzanya látható, akit mindkét nép nagyon mélyen tisztel. A magyar és lengyel címerpajzsot tartó angyalok képe alatt  kétnyelvű felirat olvasható: Oltalmad alá futunk. Az oltár fő dísze a Czestochowai Madonna képe. A lengyelországi kegyhelyet a magyar pálos rend alapította. A templom jobb oldalán ott látjuk IV. Béla király egyik lányát, Boldog Jolánt, aki Jámbor Boleszláv kaliszi és gnieznói herceg felesége volt. Ezen az oldalon található még Szent Zoerardus 11. században élt bencés szerzetes, Szent Kázmér, aki IV. Kázmér lengyel király fia, az ifjúság védőszentje. S itt van a Kassán vértanúhalált szenvedett Grodecz Szent Menyhért képe is. A templom bal oldalán Szent Adalbert püspök látható, valamint Szent László király, akinek lengyel édesanyja volt. IV. Béla király másik lányának, Szent Kingának is itt helyezték el a képét, aki Boleszláv krakkói és szandomiri herceg felesége volt. Ő Lengyelország egyik védő szentje, a wieliczkai sóbánya mondája is az ő nevéhez fűződik. A másik nőalak Boldog Szalóme, Kálmán magyar herceg lengyel származású felesége. A külső falon, a bejárat mellett a Katyni vérengzés áldozatainak emléktáblája látható.

     – Nem csak Árpád-házi szentjeink kapcsolnak össze bennünket. A magyar történelem sok más vonatkozásban is összefonódik a lengyellel. Egyszer lengyelekkel beszélgettem erről, megemlítettem Báthory István erdélyi fejedelem nevét, mire lengyel beszélgetőtársam kijavított: Báthory lengyel király volt.

     – Báthory Istvánt 1576. május 1-jén  koronázták lengyel királlyá, mindössze tíz évet uralkodott, de ez alatt sokat tett az országért. A Wawelben van eltemetve. Nemcsak Báthory volt lengyel király, hiszen Nagy Lajos uralkodása idején 1370–1382 között létrejött a lengyel–magyar perszonálunió. Nagy Lajos lánya, Hedvig szintén lengyel királynő lett, 1384-ben koronázták meg. Kiemelkedő uralkodó volt, sokat tett Lengyelország kulturális életének fejlődéséért. Hedvig királynő megbízásából készítették el a Biblia lengyel nyelvű fordítását is. Ő is a Wawelben nyugszik. Kingát és Hedviget is II. János Pál pápa avatta szentté. Magyarországon is uralkodott két lengyel király: I. és II. Ulászló a Jagelló-házból származott. A későbbi évszázadokban is sok a találkozási pont, a teljesség igénye nélkül csak egypárat említek. II. Rákóczi Ferenc Brezán várában talált menedéket, amikor megszökött Bécs újhelyről, és innen tért haza, hogy megindítsa a szabadságharcot. Lengyelország lett bujdosásának első állomása is. 1848–1849-ben a magyar szabadságharcban lengyel légió harcolt. Bem József neve mindenki előtt ismert, de Woro niczki herceg, Józef Wysocki is küzdött a magyar szabadságért. Az ő nevét vette fel a Wysocki Légió Hagyományőrző Egye sület, amely rendezvényeivel szintén sokat tesz a lengyel–magyar kultúra megismertetéséért, és ezáltal a barátság erősítéséért. A 20. században még közelebb került a két nemzet egymáshoz. A második világháború idején Magyarország lengyel menekülteket fogad be. Balaton- zamárdiban és Nagykanizsán lengyel elemi iskola, Balatonbogláron pedig a II. világháború alatt az egyetlen lengyel gimnázium működött. Dr. Antall Józsefet a Gestapo éppen a lengyelek menekítéséért hurcolta el.

     – 1956 őszén pedig Magyarország éppen Lengyelországtól kapta a legnagyobb értékű – két millió dollár – segélyszállítmányt, amelynek az értékét még emelte, hogy a háború után Lengyelország a gazdasági csőd szélén állt, az ország pedig szinte romokban hevert. A kommunista diktatúra idején az egyik legnépszerűbb zarándoklat a Krakkóból, illetve Varsóból Czesto chowába tartó gyalogos zarándoklat volt. Ezen magyarok százai vettek részt. Bajcsy Lajos atya szervezte ezeket a zarándoklatokat Magyarországon. Az 1985-ös különösen érdekes volt, hiszen Popieluszko halála miatt a világ figyelme még inkább Lengyel ország felé fordult. 1985-ben is többezres tömeg jött össze egész Európából, főleg a nyugat-európai országokból. A magyarok zarándokok először elmentek Varsóba Popieluszkó atya sírjához, innen indultunk Czestochowa felé. Nem kis félelmet váltott ki, ahogy hatvan– hetvenezer fiatal gyalogol libasorban a mezei ösvényeken. Az út mentén jobbrabalra rendőrök álltak, helikopterek köröztek fölöttük, a szentmisét is zavarták.

     – 1985 a Jerzy Popieluszko halála utáni év volt. Popieluszko atya autóját a hivatalos közlemény szerint a lengyel állambiztonsági szolgálat három embere állította meg közúti ellenőrzés címén 1984. október 19-én. Brutálisan halálra verték, és a holttestet csak tizenegy nappal később találták meg Wloclawek mellett egy duzzasztóban. Jan Zary lengyel történészprofesszor szerint a három gyilkos ügynök megrendezett pere csak eltussolta Wojciech Jaruzelski tábornok felelősségét. Azt is lehetségesnek tartották, hogy Moszkvából érkezett a parancs a fiatal lelkipásztor ilyen módon való eltávolítására. A lengyel katolikus egyház kommunistaellenessége miatt akartak példát statuálni. Popieluszko atyára azért eshetett a választás, mert az ifjúsággal és a munkásokkal foglalkozott, tevékenysége már korában szemet szúrt a lengyel vezetőknek, többször próbálták megfélemlíteni. Közel 250 ezer ember vett részt a temetésen, ami néma demonstráció volt a kommunista rendszer ellen.

     – Sajnos sok olyan esemény történt, amelyet a kortárs nemzedék nem, vagy alig ismer. Példa erre Derenk. Ennek a településnek a neve sok embernek semmit sem jelent, nem így a lengyel–magyar barátságot ápoló embereknek…

     – Derenk egy nagyon kicsi falu volt Abaúj-Torna megyében, 1907-ben csak 367 lakosa volt. A trianoni békeszerződés után Derenk választhatott, hogy Magyar - országhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok Magyarország mellett döntöttek. 1938- ban Horthy Miklós vadászterületet akart itt létrehozni, ezért a falu száztíz házát az 1940-es években megvásárolta és leromboltatta, ugyanis a település beékelődött szelce-pusztai vadászterületébe. Derenk kiürítése a tulajdonosok teljes körű kárpótlásával történt. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző falvaiba költözött. Maga Derenk 1943-tól Szögliget lakatlan külterülete, csak az iskola romos épülete, egy kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha település állt. 1994 óta a faluból származó magyarországi lengyelek megrendezik a derenki búcsút. A romfalu, melynek felújítása folyamatban van, 2003 óta a magyarországi lengyelség történelmi emlékhelye. Múltunk megismertetése, hagyományaink ápolása és továbbadása is közös feladatunk. A következő nemzedéknek is ismernie kell nemzeti értékeinket. Történelmünk ismerete, a jövőben való hitünk alapja, reményt ad, segít az embernek, hogy szilárdan tudjon megmaradni az élet kihívásai között. Munkámmal ezt igyekszem előmozdítani.

Haider Márta