Kötet a hadmérnök tábornokról

„Ami az aradi vértanúk emlékének megőrzését illeti, különösebb büszkélkednivalónk nincs” – írta 1979-ben, az aradi vértanúk peranyagait közreadó kötetében Katona Tamás. Szavainak igazságát kár lenne tagadni: az aradi vértanúk többségéről mindmáig nem született kritikai, alapkutatásokon nyugvó életrajzi munka. A Line Design Kiadó „Aradi vértanúk” sorozata ezt a hiányt kívánja pótolni.

A sorozat második köteteként jelent meg a Hajagos József által írt Török Ignác, a hadmérnök tábornok című könyv. Török Ignác az egyik legkevésbé ismert és dokumentált vértanú. Jórészt már a saját kortársai, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc résztvevői elfelejtették. Pedig ő volt az, aki helyi erődítési igazgatóként, majd várparancsnokként 1848 őszén, majd a téli hónapokban felkészítette, alkalmassá tette a Habsburg Birodalom és egyben Magyarország legjelentősebb erődítményrendszerét, a komáromit, egy ostrom kiállására. Az erődítményrendszer felújítása, kiegészítése után beosztottjaival és a várőrség parancsnokainak közreműködésével 1849 áprilisáig várparancsnokként, már tábornoki (vezérőrnagyi) rangban azt meg is tartotta magyar kézen, míg az őt felváltó Lenkey János tábornoknak át nem adhatta a nagy felelősséggel járó parancsnokságot. Egy tényleges ostromot állt ki irányításával Komárom. Sajnos az őt követő várparancsnokok – Lenkey János, Guyon Richárd – már korábbi tevékenységük révén ismertebbek voltak Töröktől, Klapka György tábornok pedig „Komárom tündöklő csillagaként” vonult be a történelembe, elhomályosítva minden elődjének, különösen Török Ignácnak az érdemeit.

A két világháború között egy másik kiváló műszaki katona, Vidos Géza alezredes próbálta felkutatni Török Ignác életútját és a szabadságharc alatti tevékenységét. 1941-ben megjelentetett könyve azonban nem vált széles körben ismertté. Pályafutásának szélesebb forrásanyag alapján történő feltárását az 1990-es években kezdte meg Hajagos József, aki annak a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumnak a tanára, amelynek elődjébe 1809–10-ben Török Ignác is járt. A korábbiaktól teljesebb képet kaphatunk gyerekkorának gödöllői éveiről, tanulmányairól és az 1848 előtti katonai szolgálatáról. Az életrajz legnagyobb terjedelemben 1848-49-es komáromi tevékenységét mutatja be, s jórészt ehhez az időszakhoz kapcsolódik a kötet nagyobb részét kitevő Okmánytár is. Utóbbi sok, eddig nem publikált dokumentumot tartalmaz, pl. a nemrégiben fellelt 64. honvédzászlóalj parancskönyvéből a komáromi várparancsnoki rendeleteket (várkormányzati parancsokat). Az okmányokkal és illusztrációkkal bőségesen ellátott kötetből a szabadságharc kiváló képességű hadmérnökét ismerhetjük meg, aki nemcsak „tudós katonaként”, hanem felelős parancsnoki beosztásban is tudása legjavával szolgálta Magyarországot.

-s -f

2018-03-18