Krisztus katonái Magyarországon

A Jezsuiták Magyarországon című kötet elsőként vállalkozott arra, hogy a rend hazai, közel ötszáz éves történetét elénk tárja. Az enciklopédikus igénnyel készült műben 28 neves történésznek, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya tagjainak és munkatársainak köszönhetően több mint hatszáz oldalon elevenedik meg a hazai jezsuiták gazdag lelki, szellemi és kulturális öröksége. Nem csak a múlttal ismerkedhetünk meg. A kötet végén a jezsuiták jelenlegi élete és tevékenysége is elénk tárul.

A kötet a rend 2021–2022-es, kettős jubileumot ünneplő évében látott napvilágot. A rendalapító Loyolai Szent Ignác megtérésének 500. (1521), illetve szentté avatásának 400. évfordulója (1622) alkalmából meghirdetett Szent Ignác-emlékévben vehetjük kezünkbe a reprezentatív kiadványt. Az olvasmányos, ismeretterjesztő munka nemcsak a szakmabelieket, hanem a szélesebb közönséget is szeretné megszólítani. Szerkezeti tagolása lehetővé teszi, hogy ne csak lineárisan olvassuk, hanem szemezgessünk belőle. Kisebb egységei, életrajzai és keretes történetei külön-külön is megállják a helyüket. A kötet összeállítása, igényes és látványos megjelenése Szokol Réka és Szőnyi Szilárd munkáját dicséri. Jól követhető, adatgazdag tartalma a történészi koncepciót kidolgozó Mihalik Béla Vilmosnak köszönhető. A tördelést és a grafikai szerkesztést Gróf Ágnes és Szabó Ferenc végezte.

A kiadvány egyedülálló vállalkozás, ugyanis eddig nem született még olyan munka, mely a hazai jezsuiták történetét átfogóan mutatta volna be, pedig a magyarországi tudományos történetírás alapjait a jezsuiták rakták le a 17–18. században. A nagy elődök közül mindenképp említést érdemel Inchoffer Menyhért (1584-–1648), Hevenesi Gábor (1656–1715), Katona István (1732–1811), Kaprinai István (1714–1786), Pray György (1723–1801) és Timon Sámuel (1675–1735) munkássága. A rend 1773-as feloszlatása azonban véget vetett a jezsuita történeti „műhely” munkájának. A jezsuiták 1853-ban ugyan visszatérhettek Magyarországra, de ekkor belső erőforrásaikat az újraindulásra, a megfelelő intézményes keretek megteremtésére kellett fordítaniuk.

A 19. század végén több hazai szerzetesrend is megjelentette a maga átfogó rendtörténetét. Hozzájuk képest a jezsuiták múltját Velics László egy szerényebb műben dolgozta fel, mely Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából címen látott napvilágot. 1909-ben teljesült a hazai jezsuiták álma: létrejött önálló magyar rendtartományuk. A magyar provincia alapításának 25. évfordulója alkalmából Bíró Ferenc tartományfőnök megbízta Gyenis Andrást és Siska Istvánt egy, a jezsuita rend történetének megírásával foglalkozó munkaközösség szervezésével. Az összegyűjtött forrásokat az ekkor megalapított rendi levéltárban helyezték el. A rendtörténeti mű megírásának ügyét azonban a történelem viharai „elsöpörték”. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után pedig a kérdés hosszú időre aktualitását vesztette. A világban ekkor szétszóródott magyar jezsuiták a 17–18. századi elődeikhez hasonlóan, a rend történetével kapcsolatos forrásfeltáró munkába kezdtek.

A rendszerváltás évében, 1990-ben a jezsuiták is újraindulhattak Magyarországon. A Rómából hazatérő Lukács László megkezdte a szétszóródott források összegyűjtését és a Jezsuita Levéltár újjászervezését. Az intézményes háttér tehát készen állt. A Jezsuiták Magyarországon című kötet 2021-es megjelenése pedig a rendtörténet megírásához vezető út egy újabb fontos állomása lett. Vízi Elemér tartományfőnök a könyv 2021. október 7-én tartott bemutatóján úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a megjelent mű további kutatásokat inspirál majd, és elősegíti a régóta várt rendtörténeti monográfia megszületését.

A Jezsuiták Magyarországon kronologikusan épül fel. A rend közel ötszáz éves történetét hét nagy időrendi egységre bontva tárgyalja. Az egyes részeket színes és változatos illusztrációs anyag, infografikák, fogalommagyarázatok és életrajzok gazdagítják. Mihalkov Ferenc szövegkörnyezethez illeszkedő karikatúrái pedig derűt csempésznek a sorok közé. A nagyobb egységeket a fontosabb műveket felsoroló irodalomjegyzékek zárják.

A kötetet a Szent Ignác életét, a rend alapítását, lelkiségét és intézményi felépítését bemutató fejezet nyitja. Jó alapot nyújt a továbbiakban a tárgyalt hazai események megértéséhez. A Megtelepedés Magyarországon c. fejezet a jezsuiták 1561-es, nagyszombati indulásától kezdve a 17. század elejéig tekinti át az eseményeket. A Hőskor a jezsuitáknak a 17. századi katolikus hitélet megújításában betöltött szerepüket tárja elénk. A Virágkor a dinamikusan fejlődő rend 1683–1773 közötti történetével ismerkedhetünk meg. A betiltástól az önálló rendtartományig c. fejezetben az 1773–1909 közötti, a feloszlatást, majd az 1853-as újraindulást is magában foglaló küzdelmes időszak eseményei rajzolódnak ki előttünk. Az Önálló provinciában fejezet az 1909. évi önállósulást követő, világháborúkkal, a trianoni békediktátummal és a Tanácsköztársasággal terhelt korszak rendtagjainak helytállásáról szól. A hatodik, A diktatúra és a szétszóratás évtizedei c. fejezet a rend történetének egy újabb nehéz, vészterhes korszakát mutatja be. A könyvet Az újraegyesüléstől napjainkig c. fejezet zárja. Ez a hetedik rész a rend útkeresését mutatja be a gyorsan változó, számos feszültségtől terhelt világban. Jól látható belőle, hogy a megtalált új utak a rend olyan belső erőforrásaivá váltak, melyek tagjaikat folyamatosan erősítik az örömhír szolgálatában.

A könyv ugyanezzel a fejezettel véget ér, de Pedro Aruppe jezsuita általános rendfőnök szavait idézve „A Társaság magyarországi története még nincs lezárva. Maguk írják azt tovább, Testvéreim, nem holt betűkkel, hanem életükkel”.

A Jezsuiták Magyarországon kötetet mindazok figyelmébe ajánljuk, akiket érdekel a rend története, szívesen megismerkednének a jezsuiták lelkiségével, szerteágazó tevékenységükkel és sokszínűségükkel.

Jezsuiták Magyarországon. A kezdetektől napjainkig. Szerk.: Szokol Réka–Szőnyi Szilárd. Budapest, Jezsuita Kiadó, 2021.

Lakatos Adél 
Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár

2022-03-09