JEL újság

Kultúrák között

Buddhista templomok Cebuban

Lányi Béla SVD2023.04.03

„Most éppen mise van” – mondja kísérőm, Micah, a cebui Chu Un buddhista templomban, amelyben díszes „oltár” előtt barna, reverendára emlékeztető köpenyben, énekelve imádkozik egy buddhista szerzetes. Micah gyakorló buddhista, de jól ismeri a katolicizmust is a cebui verbita egyetemről. Mégis misét emleget.

Sőt a látványról nekem is gyermekkori emlékek jutnak eszembe a pesti terézvárosi templomból, ahol a mellékoltárok előtt magánmisét bemutató atyák végezték a szertartást az oltár felé fordulva és néha énekelve is. Mise? A túlnyomórészt katolikus Fülöp-szigeteken valóban inkulturálódott a buddhizmus, melynek sokféle irányzata van jelen.

„Mi másképpen gondolkodunk, mint a legtöbb buddhista – magyarázza a fiatal, teljesen kopaszra nyírt szerzetesnő, aki Tajvanból érkezett. – Számunkra Buddha nem isten, amivé őt egyes országok hagyományai tették. Buddha ember, de éppen emberségével lett a mi nagy tanítónk.” A Chu Un templom a buddhizmus eredeti eszményeit visszaállítani kívánó reformbuddhizmus egyik ágához tartozik, melyet Hsing Yun tiszteletreméltó mester 1992-ben hozott létre. Központja jelenleg a tajvani Kaohsiung város Fo Guang Shan kolostorában található. A mozgalom tanítása a „humanista buddhizmus”, mely arról szól, miképpen kell véget vetni a szenvedésnek. A Wikipédia szerint a mozgalom tagjai „a világ 173 országában hoztak létre templomokat és szervezeteket, jelenleg több mint 3500 szerzetes részvételével.” 

Azt már a szerzetesnőtől tudom meg, hogy a Fülöp-szigeteken három templomuk és rendházuk van: itt Cebuban és még két városban. A cebui templomegyüttes telke, egy gyönyörű magaslat, létesítésekor még külvárosnak számított. Ma is szép hely, nagy telekkel, de a háttérben már feltűnnek a környék magas házai. Három szentélyből áll egy kínai díszkertben, melynek egyik fő vonzereje a lótuszvirágos tó, pompás növényekkel. A szomszéd épületben művészeti főiskolát tartanak fenn a szerzetesek. 
„Sokan azt sem tudják, hogy mi a különbség egy taoista és egy buddhista templom között. Hiszen mindkettő »kínai «. Pedig a tanítás is más, de a legfeltűnőbb különbség, hogy mi szerzetesek vagyunk, a taoisták szentélyét pedig világi templomfenntartó bizottság irányítja.” – Ezt már templomlátogató túránk következő állomásán, a Phu Sian-templomban minket vezető idős buddhista szerzetesnő jegyzi meg, a közeli és sokkal látogatottabb taoista templomra utalva. Ezt a Phu Sian-templomot Weichi Dharma mester, egy Tajvanból érkező kínai buddhista építette 1979-ben. Több, mint ötven évet töltött Cebuban és a hagyományos kínai buddhizmust terjesztette. „Sajnos, a Cebuban élő fiatal kínai származásúak számára kissé idegen már a kínai kultúra és hit. Ezért az ő korosztályukból már sokkal kevesebben járnak ide, mint régen” – teszi hozzá.

„A buddhisták szorosan kötődnek a családhoz és a felmenőikhez” – magyarázza az Ősök Csarnoka pompás emléktábláit. Majd a főszentélybe kísér, ahol a bejárattal szembeni falat szobrok borítják, oltárszerű talapzatokon. Mintha szembemiséző oltár nélküli katolikus templomban lennénk... A „főhajónál,” a szentély középső részén tűnik fel a legtöbb szobor, az Örök Élet Buddhája, a Sakiák Bölcsessége és a Gyógyító Buddha. A jobb és a bal oldalon, a „mellékhajóknál”, csak egy-egy istenség szobra áll. A jobb oldalon lévő neve: az Irgalmasság Százkezű és Százszemű Istennője. A színek és részletek mutatják, hogy nem keresztény szentélyben vagyunk. A bejárat jobb oldalán, ahol nálunk a keresztelőkápolna vagy a gyóntatószék lenne, nagyméretű harangot találunk. „Ezt csak a kínai Újév napján kondítjuk meg” – ismerteti vezetőnk. Az egész templom vasbetonból épült, bár Kínában jobban szeretik a fából készült épületeket. Igen, a Fülöp-szigeteki tervezők alkalmazkodnak az itteni kultúrához az építőanyag és a formák tekintetében is: a kínai jelleget a kevésbé látványos részeken az itt jellemző katolikus kultúrából átvett építészeti és belsőépítészeti elemek egészítik ki. Inkulturáció, ahogyan annak idején a Kínában működő verbita misszió templomait is megihlették az ottani pagodák. 

Ezután a harmadik jellegzetesen buddhista cebui templomhoz indulunk, melynek neve Buddha Világossága. Hatalmas fal választja el az utcától, mint az előző két templomot is, de itt zárva van a kapu. Becsöngetünk. Szűkszavú fiatalember jelenik meg, aki tájékoztat, hogy ide nem lehet bemenni. Viszont autózajt hallok belülről, kinyílik a kapu. Vörös ruhás középkorú szerzetes ül a sofőr mellett. Micah kínaiul mondja el neki, hogy miért jöttünk. A házfőnök szavára beengednek és egy nepáli származású fiatal szerzetes vezet körbe minket. „Indiában lettem szerzetes, ott tanultam, majd ide, a Fülöp-szigeteki misszóba küldtek. Nem volt könnyű idejönni, de végül minden sikerült.” A bejárat közelében hófödte csúcsokat ábrázoló posztereket látok. Kérdésemre elmondja, hogy többen is vannak itt Nepálból, ami „a világ legszebb országa”, de szerzetesként oda mennek, ahová küldik őket”.

Nem véletlen a zárt kapu. A másik két templomtól eltérően, itt az „ezoterikus buddhizmus” szentélyében és kolostorában vagyunk, amely a világ működésének nagy titkaira ébreszt rá, és tele van misztériumokkal. Elmélkedő, visszahúzódó életet élnek az itteni szerzetesek. Ennek a templomnak kisebb a kertje, de itt is megtalálható a teknősbékás medence. A középen lévő főszentélybe lépünk: itt az előzőeknél jóval pompásabban aranyozott képek és szobrok sorakoznak a szemközti fal mentén. Mintha Cebu híres Santo Nino-bazilikájában lennénk! Oldalt egy nagyteremben, munka után pihenő szerzetest pillantunk meg. E templom tömegét nem formálják, hanem inkább csak ékesítik a kínai építészeti motívumok. Nyilván a szerzetesi elmélyedés a cél, nem pedig az impozáns szépség... 

Ezt a templomot 1968-ban avatták fel, de miután építője 1974-ben meghalt, elhanyagolták. 1997-ben azonban az alapító egyik hongkongi világi tanítványa meglátogatta a szentélyt, és fogadalmat tett: ha valaha szerzetes lesz, visszatér Cebuba és felújítja. Valóban szerzetes lett, az ezoterikus buddhizmus gyakorlója, amelyben Élő Buddhaként szerzett hírnevet. Nem felejtette el fogadalmát, ismert mesterként eljött és 2010-ben belekezdett a felújításba. Bevezette a templomba az ezoterikus buddhizmus ikonográfiáját, de megtartotta a régebbi szobrokat is.

A Fülöp-szigetek lakosságának mindössze két százaléka vallja magát buddhistának, de hogy miképpen gyakorolják vallásukat és mennyire tartoznak hozzá, az már eléggé nehezen meghatározható. Sok „buddhista” más vallásokhoz tartozónak is gondolja magát, illetve a természetesen egyistenhívő itteni katolikusokban szintén mélyen gyökerezik a hit, hogy a világot szellemek és természetfeletti lények lakják, jók és rosszak egyaránt, akiknek hatása van sorsunkra. A buddhista szerzetesek igyekeznek fenntartani a buddhizmus különböző irányzatait, mégpedig nemzetközi összefogással. Külföldről ideérkező szerzeteseik vállalják az inkulturáció kihívásait. És ez a gondolat formálja épületeiket is, melyben a „küldő” kínai-nepáli-indiai kultúra átveszi a „fogadó” kultúra sok-sok helyi elemét. „A kínai buddhizmus olyan, mint a Fülöp-szigeteki kínai közösség tavába dobott kő, melynek hullámai találkoznak azokkal a hullámokkal, melyeket a többi kínai vallás és a katolikus kereszténység dobott ugyanebbe a tóba” – jegyzi meg találóan Ari Dy jezsuita atya, aki maga is Fülöp-szigeteki buddhista családból származik. 

 

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

A semmiből érkezett nemzeti hős

A futball Európa-bajnokság június 14-én veszi kezdetét. A tornára kijutott magyar csapat Svájc ellen lép először pályára június 15-én. A magyar részvételt nagyban köszönhető Marco Rossi szövetségi kapitánynak, akiről nemrég egy kötet jelent meg.

A remény zarándokainak – még a jubileumi szentév előtt

A történet egy délközép-franciaországi meseszerű falucskában kezdődik. A kicsiny falu neve Saint-Simon, Aurillac város határától mintegy öt kilométerre. Ennek plébániája őrzi azt a magyar emlékhelyet, amely baráti kapcsot jelenthetne a magyar és a francia katolikusok között.

Három az egyben

Az általunk valóságos Istennek és valóságos embernek vallott Jézus Krisztus végső soron urunk, barátunk, testvérünk, örököstársunk, ítélő bíránk… Hogyan lehet ez mind igaz? Nem tudjuk, és mégis valljuk, hogy igaz.
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!