Piliscsabán, egy kis garzonlakásban él Csepinszky Mária, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény egykori gondnoka, Szenna és Tab díszpolgára. Alakja összefonódott az Európa Nostra-díjas falumúzeummal; neki is jelentős szerepe van abban, hogy e díj Szennába került.

„Vegyük észre az apró csodákat” – vallja Szűcs Nelli színművész. A Jászai Mari-díjas, érdemes művésszel, gyermekkori-családi örökségről, Isten útjairól, a művészi lét értelméről, hitbeli tapasztalatokról és a karácsonyi lelkület fontosságáról beszélgettünk a Nemzeti Színházban.

Ivancsics Ilona, a Szomszédok egykori Vágási Jutkája hatvanéves lett. Se arcán, se alkatán nem látszik a kor, jóllehet, művészeti vezetőként olykor nyomasztják a gondok, hiszen a koronavírus okozta járványhelyzet miatt igencsak lecsökkent meghívásaik száma, ám mégis talpra álltak. Remek színészekből álló társulata helyet kapott Szentendrén, de régóta saját kőszínházról álmodik.

„Sok mindent elvehetnek tőlünk életünk során, de amit másoknak adunk őszintén és szeretetből, az örökre megmarad” – vallja Szvorák Katalin. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekessel családi örökségről, a teremtett világ csodáiról, művészi hitvallásról, szolgálatról, a nehézségek értelméről és a megtalált békéről beszélgettünk Pilisszentlászlói otthonában.

Fésűs Éva meseíró művein, rádiójátékain generációk nevelkedtek, és a mostani fiatal szülők is örömmel veszik kézbe könyveit – újra felfedezve kedves mesefigurákat, ismerős történeteket. Szentendrén élő fiával, Temesi Balázzsal, szerzői jogainak örökösével beszélgettünk szellemi hagyatékának megőrzéséről, népszerűsítéséről.