Magyar betlehemezők az Európai Parlament elnökénél

Az Európai Magyar Fiatalságért (EMF) Alapítvány a mai, hagyományoktól elszakadt világban felkarolta a betlehemezés szokásának életben tartását. A magyar betlehemező fiatalok idén harmadik alkalommal látogatnak el Brüsszelbe Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és EP képviselők karácsonyi fogadásaira. Varga-Berta József programigazgatót kérdeztük az egyre terebélyesedő mozgalomról.

– Milyen régi hagyomány a betlehemezés?

– A karácsonyi misztériumjátékokat feltehetően a hozzánk a X. századtól betelepülő szerzetesrendek honosították meg. Az első írásos emlék szerint korabeli betlehemezők 1416-ban, Luxemburgi Zsigmond magyar király, német-római császár udvarában is megfordultak. A török hódoltság idején a magyarok, egymáshoz járva, ezzel is tartották egymásban a lelket. A felekezeti iskolák újkori elterjedésekor az iskoladrámák révén játszik fontos szerepet. A betlehemezés tehát évszázados népmozgalom. A közösségi örömhír „hordozható” formában került ki a templom falain kívülre, hogy mesélhessen a ma élőknek a bibliai eseményről.

– Csak magyar területen van jelen, vagy más népeknél is van hasonló szokás? A magyar nyelvterületen belül mennyire egységes ez a hagyomány?

– Magyarországon és a világban sokfelé ismert a bibliai születéstörténetet feldolgozó karácsonyi misztériumjáték valamilyen formája. Ennek hírvivője egyes helyeken a szálláskereső Mária és József, de van, ahol a pásztorok játéka az uralkodó motívum, vagy másutt a háromkirályok viszik el a vízkereszti áldást az emberek házaiba. A magyar betlehemesek legtöbbjének megható sajátja, hogy a szegény pásztorok szemén keresztül bontakozik ki előttünk Jézus születésének csillagfényes története. A magyar puszta a betlehemi táj, ahol a pásztorok tanyáznak, és fontos szerepet kaptak a jászlat körülvevő állatok is, nem kis ökológiai üzenettel korunk számára. Német nyelvterületen mára leginkább a betlehemi háromkirályok a karácsonyi hírvivők.

– Az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány a betlehemezés hagyományait kívánja megőrizni. Miként modernizálják, de őrzik meg a régi szokást?

– A mi célunk az, hogy belátható időn belül több tízezer betlehemező verseljen, énekeljen és táncoljon újra karácsonytól vízkeresztig az emberek között, lehetőleg minden magyar közösségben. Ezen eredeti funkció szerinti betlehemezés modern mozgalmának alapját az 1990-es években Hódmezővásárhelyen működő templomi művészeti diákcsoport tagjai rakták le. Alapítványt hoztak létre, elindították a betlehemesek pontgyűjtő vetélkedőjét, nemzetközi találkozókat szerveztek. Máig sokféle módon támogatják a színvonalas munkát és a hagyomány minden elemére kiterjedő szervezést. A betlehemezők gyűjtéséből rászoruló gyermekeket támogatnak itthon, Kárpátalján és a nagyvilágban. Kreatívan használják az internet új lehetőségeit is.

– Hogyan lehet ma egy néphagyományt élővé tenni, amikor a régi közösségek felbomlottak?

– Pontosítsunk: a közösségek régi formái bomlottak fel, de új formái felkereshetők! Betlehemezőink ellátogatnak kollégiumokba, idősek otthonaiba, óvodákba, közösségi házakba, olvasó körökbe, szerkesztőségekbe, közösségi házakba, céges ünnepségekre. Karácsonyi áldást visznek, és – régi hagyomány szerint – adományokat továbbítanak világunk szegényeinek. Az elmúlt évben több mint százezer embert látogattak meg közösségeikben, több száz médiaeseményt ihlettek, több száz rászorulón segítettek.

Az EMF Alapítvány segítségével a betlehemezés ügyét az egész helyi közösség magáévá teszi, ami a legértékesebb szakrális hagyományainkat segít feledhetetlen élménnyel felfedezni, meggyökereztetni és továbbadni. Az idén már több mint háromezer diák vesz részt regisztrált csoportokon keresztül a betlehemezés vetélkedőjében. Évről évre a leglelkesebb résztvevők százai juthatnak el világszép helyeken életre szóló pedagógus- vagy diáktalálkozókra, átélve a betlehemezők közösségéhez tartozás nagyszerűségét.

A magyarok közösségei az elmúlt évtizedekben valóban átalakultak. Ezt szinte mindenki veszteségként élte meg, hiszen a régi közösségek által hordozott szakrális hagyományok szolgálták a teljes kulturális örökség kohézióját. Mára civilizációs kötelességgé vált, hogy az új közösségek vegyék magukra saját kulturális identitásunk lényegének áthagyományozását! Ezért gondoljuk azt, hogy minél nagyobb lesz a betlehemezők közösségéhez tartozók száma, annál közelebb jutunk az őseinkhez méltó, csodás kultúrtörténeti örökséget tartósan hordozni képes, felemelően magyar lelkülethez.

– Missziójuk része, hogy az Európai Parlamentben is éltetik e keresztény hagyományt. Miként tudnak ott megjelenni?

– A betlehemes játék eredeti küldetése, hogy mindenki elsősorban saját közösségeiben betlehemezzen. Küldetésünk, hogy „bejárjuk a Kárpát-medence minden zegét és zugát”. Európai társainkkal együtt azonban évek óta betlehemező diákdelegációt küldtünk a magyar parlamentbe, a bécsi Hofburgba és Ferenc pápához is. Eképpen látogatunk el már harmadszor Brüsszelbe, Martin Schulz EP-elnök és EP-képviselők karácsonyi fogadásaira. Egyébként ez az egyetlen nemzetközi, szakrális, s egyben ökumenikus jellegű diákhagyomány az Európai Parlamentben, amely néppárti elnökök idejében honosodott meg. Erdélyi magyar diákjainkat például az RMDSZ EP-képviselői támogatják.

– Idén már háromezren csatlakoznak a betlehemezéshez. Mit jelent ennyi ember koordinációja, hogyan segítik a betlehemezőket?

– Az évtizedek során csiszolódtak ki a csatlakozás lépései és a betlehemezés játékszabályai, mely alapján mindenki számára világosak, szervezettek és könnyen teljesíthetők a feladatok. Fontos, hogy minden csapat saját adottságai alapján, saját örömére végezhesse munkáját, hiszen például a városi csapatok az intézményes közösségeket, szerkesztőségeket érik el könnyebben, míg a falusiak házról házra járhatnak. Az internet pedig mindenki számára ott van... A betlehemező csapatok dokumentált naplót vezetnek, ez az alapja a vetélkedő pontversenyének. Alapítványi munkatársaink mindenben a csapatok rendelkezésre állnak, és igyekeznek napi szinten segítséget nyújtani a felmerülő igények szerint. Alapítványunk mára már készen áll akár harmincezer betlehemező munkájának koordinálására és jutalmazására is.

– A betlehemezés mellett milyen egyéb kezdeményezései vannak az EMF Alapítványnak?

– A betlehemezés koordinációját az egész világ magyar közösségeire igyekszünk kiterjeszteni, így nemcsak a Kárpát-medencei tömbmagyarság, hanem a diaszpóra közösségek is bekapcsolódnak. Emellett cserekapcsolatokkal ápoljuk az európai partnerségeket is. A betlehemező diákok a karácsonyi akció után azt mondják, „Hú, ez fantasztikus volt...”, és azt kérdezik, „Mi legyen tovább?” Mivel a betlehemi istálló képe a teremtésvédelem ikonja is, ezért tavasszal „környezetbarát háztartás”, „életfa", „környezetbarát család” témákkal környezetvédelmi, helyesebben teremtésvédelmi akcióba is bekapcsolódhatnak. Ezt a programot is alapítványunk „SzékelyKapuk-ZöldKapuk” programja keretében koordináljuk. Mondanunk sem kell, ennek sikere a betlehemezésnek méltó folytatása. A program révén alapítványunk évek óta az egyik legnépszerűbb Kárpát-medencei környezetvédelmi diákvetélkedőt koordinálja, melyben már a társnemzetek soraiból is sokan részt vesznek, például román gyerekek is. A közép-európai társnemzetek gyermekeivel való közösségre is rendkívül büszkék vagyunk.

Agonás Szonja