JEL újság

Menyegző és más történetek

Zentai László2024.04.22

Hegyi Ferenc: Vendégek a menyegzőn című könyvének annotációja a következőképpen teremt kedvet az olvasáshoz: „Akik kézbe veszik ezt a kötetet, készüljenek fel egy időutazásra. Olyan korban játszódnak ezek a történetek, amikor a gondolatok szárnyaltak, de kiötlőik többnyire gyalog jártak. A novellákban néha Jézus, máskor a tanítványok valamelyike, netán nevesített bibliai szereplők szemszögéből élhetjük át azokat az eseményeket, amelyeknek fő vonásait jól ismerhetjük az Újszövetségből.”  

Egy újabb könyv, amely Jézus földi életéről, az Újtestamentum – több mint kétezer éves – történetéről szól. A szépíró Hegyi Ferenc novellákban jelenítette meg a kánai menyegzőt, amelynek megírása után belső késztetést érzett − miközben néhai Tóth Sándor József Attila-díjas katolikus költő biztatta −, hogy sorra vegye a Megváltóval és apostolaival történt eseményeket. A novellákban megfellebbezhetetlen tényekre építette föl az apostolok utazásait, Jézus tanításait, amelyek abba a korba vezetnek vissza, amikor fizikai értelemben is hatalmas erőfeszítéseket kellett tenni az evangéliumi gondolatok terjesztéséért. Hegyi Ferenc alkotói szemszöge annyiban heroikus, amennyiben más oldalról közeledik a Megváltóhoz és tanítványaihoz, mint mondjuk Mel Gibson Passiója. A film ugyanis zsarnoki kegyetlenséggel mutatja be a korabeli szent történeteket, s nem helyez át egyetlen történést sem a jelen formai és nyelvi világába. Hegyi a megváltó küldetését akarja ábrázolni, eszköztára világos, a tanítást szeretné bemutatni a maga valóságában. 

Az Én vagyok a világ világossága című novella zárógondolata, Eleázár és Nun farizeusok beszélgetésében így hangzik: „– Mutathatok neked valakit – igaz ő Názáretből jött –, aki azt állítja magáról, ő a Messiás! Szerintem ünnep lévén, itt szédíti valahol a népet. Megmondom, mi farizeusok nem sokra tartjuk, mert leszólja a tudásunkat, a Törvény betartására vonatkozó igyekezetünket.” Ez ugyanannak az örök kétkedésnek és lefitymálásnak a hangja, amely ma is virágzik a rosszindulatú emberek mondataiban. Nun válaszreakciójából nemcsak az izgatottság érződik, hanem a türelmetlen várakozás és megilletődöttség is, amit Jézus megpillantása jelent számára, hiszen a betlehemi jászolban látta meg először a kisdedet. „– Biztos, hogy ő az a Messiás, akit nekünk, zsidóknak ígértek!” – válaszolja, mert ő „beáll az Úr küldöttjének követői közé”. Hegyi Ferenc pontos emberismerő. Tudja, hogy a ma embere elvész a világban, ha nem talál utat magamagának a meggyőző hit és hitelesség követésében. 

A gyógyító Jézust felidéző, A kafarnaumi eset című novella a kötet egyik fontos epizódja. Olyan mélységű emberi kiszolgáltatottságról tájékoztat, amilyen ma a technika, az internet világában is fellelhető, hiszen az emberi tehetetlenség a betegségekkel szemben ma is él. Zosimos, a görög orvos reményvesztett, a főzetére (ma úgy mondanánk, a gyógyszerére!) bízza azt, amiben maga sem hisz. Igaz, abban sem, hogy a zsidó felekezetű Izidort, a szenvedő szolgát meggyógyítják az ápolói. Barbacus ugyanaz az ember, aki tehetetlenül áll a gyógyíthatatlan beteg rokona (a szolga) szenvedésével szemben. A tehetetlenség dühe mindent eláraszt. Barbacus sem különb a szolgálóinál, akik arról pusmognak, hogy „a próféta, aki Galileából jött, most a környéken tartózkodik, és csodákat tesz”. A ház ura ugyanaz a kétkedő, aki akár ma, a XXI. század elején is létezhetne. A Bibliából ismert, hogy a Megváltó a rettenetesen kínlódó szolgát meggyógyítja, a köré tömörülő tanítványainak pedig ezt mondja: „Bizony mondom nektek, Izraelben nem találtam ekkora hitet! – Aztán a római Barbacus századoshoz lépett. – Menj, legyen úgy, ahogy hitted!” Hegyi pontosan érzékelteti, hogy milyen is a hálatelt hit, ami nem a többistenhitű római katona hite, hanem az emberé, akit a hite emelt a méltóságára. 

A következő novella is az ember hitét erősíti. A Mester a vakon született Ruben látását adja vissza, aki a próféciában hisz, az az Emberfiában hisz, aki e novella végén összegzi tanítását: „Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok vakok legyenek!” Mai világunkban, mai társadalmunkban, vajon hányan érezhetik ugyancsak találva magukat?

A kötet talán legdrámaibb, ám egyben az örökélet lehetőségét hirdető novellája: A csodatevő. Eggipus király fia és örököse meghalt. A gyógyteák, a balzsamok nem segítettek, a királyi tanács komor, lehangolt. A szerző jól előkészítette a bibliai csodatevést. Tudatosan építkezett, ügyesen sáfárkodott mondatai jelzős szerkezeteivel. Minden szó a helyén van. A kiszolgáltatott ember attól függetlenül várja a csodát, hogy milyen társadalmi rangban szolgálja a népet. Király vagy mágus? Avagy mindkettő egy személyben, de várja a katarzist. A novella drámai csúcsát jelentő beletörődést szimbolizálják az alábbi mondatok: „Hatalmas úr, néped büszkesége… fiad már túl messze van!” 

Az író pontosan rögzíti, hogy varázslatnak, varázslóknak nincs és nem is lehet szerepük a halállal szemben, de Lévi Máténak, a korábbi kemény adószedőnek van küldetése, hiszen Jézus tanítványaként érkezett a király városába. Az evangélista vonakodik a csodatevéstől, hiszen az evangélium történéseiből is tudjuk, hogy maga Jézus sem gyakran támasztott fel holtakat. Ám a hit ereje oszthatatlan, ami Máté evangélistát arra ösztönzi, hogy a Galileában kapott krisztusi intelmek erejével maga is legyen csodatevő. „– A te nevedben és dicsőségedre Uram!” Az író kifejezi, hogy a cselekvő követés nem csupán vallási misztérium, hanem a hit tántoríthatatlan ereje. A novella záró sorait idézve: „A birodalom legtávolabbi pontjáról is eljöttek az emberek, hogy megnézzék és meghallgassák benne a férfit, aki képes volt feltámasztani a király gyermekét, s akinek a kérésére emelték ezt a pompás épületet. Lévi Máté pedig – a Szentlélek jóvoltából saját nyelvükön – fáradhatatlanul magyarázta nekik: nem ő tette a csodát, hanem Mestere, Jézus, akinek az Ég kegyelméből tanítványa lehetett.” 

Hegyi Ferenc új könyve nemcsak egy kor vallási szokásait mutatja meg, hanem a katolicizmus térhódítását, az egyistenhitűség erejét is közérthető gondolatokba foglalja. Minden egyes írás másként viszonyul a mondanivalóban megjelenő szereplőkhöz. Történelmi és lelki értelmű kalauz. Érdemes olvasmány. 

(Hegyi Ferenc: Vendégek a menyegzőn. Unicus Műhely, 2023) 

 

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Boldog munkáslány

Ferenc pápa 2024. május 23-án engedélyezte, hogy Bódi Mária Magdolnát vértanúként tiszteljük. Boldoggá avatását 2025. április 26-ra tűzte ki, mely vértanúságának 80. évében lesz Veszprémben.

Naplójegyzetek Esztergom orosz megszállásának idejéből

Szivós Donát 1944 és 46 között volt házfőnök, igazgató és gimnáziumi tanár Esztergomban. Ebből az időből származó naplója beszámol az orosz megszállásról, az oktatás újraindításáról, Serédi Jusztinián bíboros haláláról és utódja, Mindszenty József kinevezéséről, de nem hallgatja el renden belüli konfliktusait sem.

Befejezetlen mondat

Tudod, hiszed, fákat ültettél, virágokat, adtál
gyermekeket – Isten kegyelméből – és neki!
Így lehet benned béke, és hiheted
mindezért kezét nyújtja, ölelésre, hogy érezd,
veled teszi meg a kanyar utáni szakaszt
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!