Mik is vagyunk?
A bűntelenség fészkéből kiesett,
a földön halálfélelemtől reszkető,
magunktól égbe szállni nem tudó,
apró madarak vagyunk mi mind
Isten féltően gondoskodó kezében.
Vedd fel keresztedet!
Akármilyen nehéz, vedd fel keresztedet!
Magad áldozatnak így sem nevezheted.
Fogadd el fájdalmad, mint életed részét,
könnyebb lesz életed, ha vigasztal részvét.
Kínoddal bűneid próbáld megváltani,
öröklét vizébe kezedet mártani.
Hogyha elfogadtad saját keresztedet,
mások keresztjét is könnyen észreveszed.
Pihenés
Álomra hajtom fejemet,
dolgoztam már ma eleget.
Elnyűve minden végtagom,
sóhajom búsan hallgatom.
Átható csenddel áldottan,
pihenni fogok álmomban:
tengernél fekszem napozva,
koktéltól könnyen habozva,
hullámzó vízbe merülve,
fárasztó úszást kerülve,
kiázva lassan ernyedek,
álmomnak vége fenyeget.
Félálom partján ébredek,
valóság elé nézhetek:
izomláz köszönt hajnalban,
eleget most sem alhattam.
Álmaim csalnak, helyette
pihennem ébren kellene!