JEL újság

Mindössze négy sorral

Zsirai László■2026.10.26

Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy irodalomtörténészek verset írnak, akiknek – hihetnénk – könnyű az ebbéli teendője, hiszen tanulmányaik során alapból elsajátították a verstant. Csakhogy azt irodalomtanárok ezrei tanulták és tanítják, közülük mégis kevesen válnak alkotó irodalmárrá. Ahhoz egy fontos tényező szükségeltetik: a képesség elrendeltsége. Ahogy Quintilianus megfogalmazta: „A természetes tehetség tanulás nélkül is sokra képes, a tanulás tehetség nélkül semmire sem megy.” 

A vásárosnaményi születésű Ködöböcz Gábor (1959) életútját átszövi az irodalom szeretete és becsülése. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakát végzett pedagógus − ma József Attila-díjas irodalomtörténész − kezdetben a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban tanított, közel 40 esztendőn át pedig az Eszterházy Károly Főiskola (napjainkban Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) irodalomtudományi tanszékén dolgozott, 2005 óta docensként. Onnan ment nyugdíjba 2024-ben. A Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesület elnöke, a Tokaji Írótábor kuratóriumának tagja, a Magyar Írószövetség Észak-magyarországi Írócsoportjának titkára.

A határon túli és a kortárs magyar irodalomban szerzett kutatási eredményeit több kötetben adta közre. Közülük az első, Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében címmel jelent meg 2002-ben, a legutóbbi pedig Költők, versek, erőterek címmel, 2019-ben. Esszéi, tanulmányai, kritikái és interjúi fontos elemek a hazai szépirodalom épületében. A 20. évfolyamába lépett tekintélyes orgánum, az Agria folyóirat alapító főszerkesztője. Munkásságát több díjjal, kitüntetéssel ismerték el: Eszterházy Károly Emlékérem, Partiumi Írótábor díja, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj, Magyar Arany Érdemkereszt, József Attila-díj.

Teljes mértékig tisztában van vele, amint A költészet, mint megtartó és megtisztító erő című esszéjében kifejtette: „A lélek háza a vers.” Továbbá arra utalt: „…a mindennapi kenyér mellett a mindennapi vers is feltétlenül szükséges. (…) a költészet a mentális, lelki egészségünket védi, miközben a létet teljesebbé, a világot otthonosabbá, emberibbé teszi.” A kétgyermekes, református Ködöböcz Gábor négysorosokat ír, Pilinszkyre emlékeztető módon. Mindössze négy sorral el tudják érni a költők az érvényes hatást, hiszen a sűrítés a költészet esszenciális eszközeként megleli és megnyeri az olvasó figyelmét. Ködöböcz Csak a hit című négysorosa is többet jelent az emblémaversnél: „Láthatatlan zsák a karmád / Levakarni ha akarnád / Nem segíthet rajtad mantra / Csak hittel jutsz ötről hatra.”

Ködöböcz Gábor verseit itt olvashatják

 

 

■

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

■

Legfrissebb

Muki

November a gyász, az elmúlás, a veszteségek hava, a köddé vált emlékek emlékezetének időszaka. Ilyenkor azzal szembesülünk, ami elől szüntelen menekülünk, a „volt, nincs” fájdalmas érzésével, hajdani kincseink elvesztésével.

A múlt sebei és a kiengesztelődés esélye

Egy társadalomnak joga van tudni, hogyan működött az a rendszer, amely félelemből épített hatalmat. Nem az igazság megismerése ellen érvelek. A kérdés nem az, hogy megtudhatjuk-e az igazságot. Hanem az, hogy hogyan, milyen sorrendben, milyen körítéssel, és kinek a terhére.

Ordass Lajos naplója

Ordass Lajos evangélikus püspököt a naplóját közreadó kötethez írt tanulmányában Mirák Katalin „botlatókönek” nevezi, „akibe nemcsak saját egyházának tagjai, de a pártállami diktatúra vezetői és működtetői is rendre beleakadtak.”
2016–2026 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!