Ne lásd bennem...

ne lásd bennem a börtönt
elég vagyok ide én is
ha közelebb engedtél volna
könnyebb lenne még a vég is
nem követtem el semmit
ráfolyik mindenre a szó
és magam vagyok a börtön is
akár egy süllyedő hajó
ne lásd bennem a börtönt
lélek vagyok a kezedben
s mint szeretetéhes legkisebb
gyerek próbálok hinni ebben
nem követtem el semmit
ne lásd a kínlódásomat
én magam vagyok a börtönőr
s magam vagyok az áldozat
Ahogy te sem
Már nem futhatsz el soha innen
ha ölben visznek az még talán
megbocsátható
Hársfaillat lengi be a kertet
s jöhet még ránk forgató idő
hátborzongató
Átáztunk átfáztunk és éltünk
végigbajlódva az éveket
boldogság-lesen
Sose tévesszen meg a látszat
mennék-szaladnék úgy utánad
ahogy még te sem
Mozdulások
A nagymama elment egy napon,
ment, ment végig a tejúton…
Hagyta, „elhagyta magát” végleg.
A nagyszobában elmozdultak
a bútorok: kihordták félre…
Megint a függő, földi dolgok,
megint az Úr törvénytevése!
A nagymama elment egy napon…
De most, amikor ezeket írom,
meglett a tükrön felejtett
fekete kendő! Mágikus erő!
Sokáig úgysem élek én se!...
Megint a függő, földi dolgok
dőlnek a fölismerésre.
A nagymama elment egy napon,
ment, ment végig a tejúton…
Mi még évekig együtt fogunk
élni vele! Itt van a lélegzete!
Megérzem, hogyha ideül szembe,
a csönd elérti. S kihull belőlem,
mintha csak most kezdene élni!
(1988)
A tűzszerész dala
szívem egy háborgó katlan
hetek óta nem is érzek
képzeletem belakatlan
mint szétrepült alkatrészek
elpiszmognak itt mögöttem
túlvilági kép a falon
állandó robbanásveszély
mint majd az utolsó napon
ama végső búcsú-esély
nem börtönöz nem akasztat
minden egyes mozdulatom
egyéni törvényjavaslat
Agócs Sándor
Mutatvány a költő Szőrén az Időt című kötetéből (Kairosz Kiadó, 2022)
2022-10-16