Örök hűség - határon innen és túl

A Duna és az M5 televíziós csatornákon ismét műsorra kerül, valamint a Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb díszlet – Cziegler Balázs és Vati Tamás tervezők – és a legjobb televíziófilm kategóriában versenyez Iványi Marcell Örök hűség című történelmi, zenés színház-filmje, amely Trianon máig ható traumáját dolgozza fel a Budapesti Operettszínház kiválóságaival. A tavalyi bemutató óta határon innen és túl, számos helyen vetítették a filmet, melynek Tóth Zsolt volt az operatőre. Volt, ahol felállva tapsolt a közönség, majd elénekelte a Székely himnuszt. Iványi Marcell rendezővel beszélgettünk.
– Az Ars Sacra keretében zajló kaposvári bemutatót kerekasztal-beszélgetés követte a színházi ötletgazdával, dalszövegíróval, Dolhai Attilával, Cári Tibor zeneszerzővel, Lőrincz Attila vágóval, s természetesen a rendezővel. Itt is nagy ovációval fogadták a filmet, hosszú tapssal jutalmazva. Hogy látja: eljutott a fim üzenete a közönséghez?
– Ez egy folyamat, amely elfogadást feltételez. Elfogadást a műfaj iránt, és elfogadást a téma iránt. Szükséges, nagyon, erről a traumáról beszélni kell. Sokan megijednek a gondolattól, hogy egy-egy helyzetben a szereplők elkezdenek majd énekelni. Van, aki tart tőle, van, akit a dalok hívnak be a filmre. Magyarország területéről – beleértve az elcsatolt részeket is – folyamatosan érkeznek a visszajelzések; akadnak szép számmal, akik már többször megnézték a filmet. Jelenleg Erdélyben – Csíkszeredán, Temesváron, Marosvásárhelyen és Kolozsváron – folynak a vetítések, és Amerikában élő magyaroktól is rendszeresen kapunk elismerő üzeneteket.
– A tragédiában érintett Dér család leszármazottjaitól is?
– Igen, több helyről is, és bevallom, jólesnek a visszajelzések a családtagoktól, de a tanítványoktól is, hiszen Dér Zoli bácsi, akinek az emlékirataiból készült a forgatókönyv, fizikát tanított Sopronban; diákjai nagy szeretettel vették körbe. Bukarestben is vetítették, ahol szintén elfogadták a filmet.
– Tavaly a veszprémi filmfesztiválon is levetítették; igaz, műsoron kívül, az Ön kérésére. A publikum jól fogadta az Örök hűséget, de hogy vélekedett róla a szakma? Nem érzékelt fanyalgást művésztársai körében?
– Nagy Andris operatőr osztálytársunk ott volt a veszprémi vetítésen, ennek nagyon örültem. Andris lelkesen üdvözölte a filmet. Akadt olyan kolléga, akinek dramaturgiai megoldásokkal kapcsolatban voltak elvárásai, ezekről szívesen beszélgetek, hiszen mindebből csak tanulni lehet. Kolozsvárott közel száz gimnáziumi diák tekintette meg filmünket, és utána mindegyik írt az Örök hűségről legalább fél oldalt. Gondolataikat örömmel vettem, folyamatosan olvasom soraikat. Idén ismét levetíti a Magyar Mozgókép Fesztivál, bár továbbra sem értek egyet a versenyzéssel és a díjakkal, mert azok arról szólnak, akik adják. Őket hitelesíti…
– A Kiss-B. Atilla vezette Budapesti Operettszínház színészei játszanak filmjében; maga a főigazgató is, az álcirkuszi kompániában. Az Örök hűség stílusában is revelációval hat, mivel nem általános ilyen, és ehhez hasonló, meglehetősen „fajsúlyos” témákat zenés produkcióként feldolgozni. Hadd feltételezzem: a színészek magánemberként is megrendültek a forgatási időszakban. Jól gondolom?
– Volt, aki igen, s ez a közös megrendítő élmény újdonsült barátságokat szült. Nem mondhatnám, hogy egy nevetős forgatás várt ránk; tény, hogy idő sem jutott rá nagyon. Ennek ellenére remek hangulatban zajlottak a felvételek, melyeket nagyon erős és jó gyártás vezetett. Nemcsak a színészektől, hanem az asszisztenciától is sok őszinte pillanatot kaptunk ajándékba. A sminkmester hölgy egy családi barátról mesélt, aki maga is átélte a vagonlakók sorsát, így vele már a forgatás előtt többször beszélgettünk a film koncepciójáról. A forgatói stábot megérintette az Operettszínház tagjainak, valamint a Bozsik Yvette Társulatnak erős jelenléte, hiszen e két művészeti műhely adta a szereplőket, kivéve azt a lelkes hagyományőrző csapatot, akik első világháborús katonákként kapcsolódtak a munkába.
– Trianon kérdését – melyről évtizedeken át tilos volt nyilvánosan beszélni, de otthon is csak suttogva lehetett –, vannak, akik pártpolitikai síkon kezelik, pedig nemzeti ügy. Ezért sokunk felelőssége, hogy e szégyenteljes békediktátumról minél szélesebb körben essen szó…
– Egyetértek. Ezért is teszek meg mindent, hogy ez a film sok helyre eljuthasson, és a közeljövőben tervezek újabb fikciós filmet forgatni, illetve színházat rendezni a témában.
– Újabb bemutatósorozatra nem készülnek? Szerintem iskolákban, művelődési házakban is vetíthetnék a határon túli területeken?
– Igen, szeretném, ha eljutna a film a diákokhoz, egyetemistákhoz, ezen dolgozunk. A Mathias Corvin Collegium szervezete keresett meg, hogy Kolozsvárott vetítsük az Örök hűséget egy filmes szakmai hétvégén, ahol műhelymunkát is tarthattam a gimnazistáknak. Ők a célközönség. Ha ők megnézik és megfogja őket, elviszik a szüleiknek, tanáraiknak, akik továbbadják, természetesen csak akkor, ha érdekli őket e téma, és egyetértenek a film értékeivel. Ez a forgalmazási módszer régóta foglalkoztat. Ezen szívesen dolgozom. Meghívott a Hegyvidéki Trianon Társaság is egy beszélgetésre, dr. Galla János szervezésében, ahol Szőnyi Kingával, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége elnökével vettük nagyító alá a filmet és az ország szétszakításának tragédiáját.
– Milyen lehetőségük van a hazai vetítéssorozatra, hiszen nem újkeletű: nagy a baj az anyaországi diákok tudásával, történelemfelfogásával…
– A filmet június elejétől bemutatja a filmio.hu is. A magyar filmek on-line csatornája ma már közismert forgalmazási formája a játékfilmeknek, dokumentumfilmeknek. Itt havonta kevesebb, mint egy mozijegy áráért nézhetnek a mozikedvelők magyar filmeket. Ezen kívül pedig természetesen folytatjuk a szervezett vetítéseket, számomra ez misszió.
Tóth Eszter Anna standfotói a forgatásról