Provance-i karácsony

Vége a nyárnak, már az ősz is hűvösre fordult, a napok rövidebbek lettek. Lassan készülődni kell karácsonyra. A franciaországi Provence-ban kicsit más a készülődés, mint máshol, több évszázados hagyománya van, melyet a helyiek ma is élnek.

Provence különleges hely. Fontaine-de-Vaucluse-ben megtalálhatjuk Petrarka emlékét, Jeanna királynő romos kastélyát Guillaumes-ban. Aigues Mortes városkából indult többször is útjára feleségével, Margittal, a provence-i hercegnővel az egyetlen szent francia király, Lajos. Az általa alapított, gyönyörű templom ma is látogatható. Saint-Rémy-de-Provence-ban született Nostradamus, aki a legismertebb jövendőmondó és orvos volt. Sírja Salon-de-Provence-i Szent Lőrinc-templomban található.

Provence-ban akadt fenn az a bárka, amelyről kimentették a menekülő Marie Jacobát, Marie Salomét, akik a hagyomány szerint Szűz Mária rokonai voltak, valamint Marie Magdolnát és szolgálójukat, Sárát. Ez a viharos tengerparton, Saint-Marie-de-la-Mer nevű halászfaluban történt. Mária Magdolna évtizedeket élt le a Saint-Baume-hegyen Saint-Maximienben. Sírját, mely a bazilikában található, minden francia király felkereste.

Sára, vagyis Szent Sára a világ cigányságának a védőszentje, szobrát minden év májusában megfürdetik a tengerben Saint-Marie-de-la-Mer városkában. Egyes hagyományok szerint Sára a tengerre terítette a palástját, hogy Mária Magdolna ki tudjon szállni a bárkából. 

Messzire kalandoztam el, most már ideje áttérni a karácsonyi készülődésre.

Provence-nak egyszerű, de nagyszerű a karácsonya.

December elején már nagy a készülődés, sok kis városkában betlehemek kiállítása és vására van. A betlehemes standok a házak előtt sorakoznak, ahol meg lehet venni egyenként is a kis figurákat. A nevük santon, és egyik szebb, mint a másik. Nagyon sok helyen a betlehem az adott falunak vagy a városkának a mintájára van kialakítva, ami még szebbekké és különlegesebbekké teszi őket. Povance városkáiban az esti utcák hangulata csodálatos, mint amikor valami nagy örömre készülnek az emberek. Igen, nagy örömre, a Megváltó születésére. 

Nagyon sok a turista ilyenkor, az üzletek tovább tartanak nyitva a szokásosnál, a templomok is nyitva vannak, ahová nem hívők is betérnek ilyenkor. Az utcákon felvonulásokat szerveznek állatokkal, és ahol – aki csak teheti – hagyományos viseletet ölt magára.

Lassan elérkezik a várva várt nap, ilyenkor hamar elnéptelenednek az utcák, mindenki siet haza, hogy a sötétedés beálltával elkezdődjön a készülődés a szent estére. A feldíszített karácsonyfa előtt áll a betlehem a sok-sok színes kis szoborral. Ilyenkor még üres a jászol, mellette egy várandós kismama szobrocskája áll.

Az ünnepi asztalt három hófehér abrosszal terítik meg az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Az asztal közepére három gyertyát tesznek. A kék az elmúló évet jelenti, a piros a jelent, a zöld pedig a jövőt, a reményt. A szentestén a jelenlévők közül a legfiatalabb meggyújtja a kék gyertyát, örök nyugodalmat kívánva, ha volt elhunyt a családban. Aztán a pirosat, hálát adva a jelenlevőkért, végül a zöldet, kívánva egy újszülöttet, vagy azt, hogy ha nem is többen, de legalább kevesebben ne legyenek az elkövetkező évben.

A hagyományos vacsora része a tizenhárom desszert, melyeknek külön asztalon van a helyük. Ezeket ősidők óta fogyasztják szenteste. Számuk Jézusra és a tizenkét apostolra utal. A tizenhárom desszert a következő: olíva olajos kenyér, fehér és fekete nugát friss gyümölcsökből és diófélékből. Nem maradhatnak el a négy szerzetesrendet jelképező édességek: a mandula a karmelitákra, a füge a ferencesekre, a dió vagy mogyoró az ágostonosokra, a szőlő vagy mazsola a domonkosokra emlékeztet. Ezenkívül kerül az asztalra szilva vagy datolya, alma, narancs, sárgadinnye vagy banán, kekszek, cukrozott gyümölcsök és befőttek.