Siker és felelősség

Nincs keresztény és nem keresztény piac, vallja a keresztény vállalkozókat, vezetőket tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat alapítványának kuratóriumi elnöke, Tóth József, aki szerint igenis megéri tisztességes, becsületes vállalkozónak lenni.

   Az immáron tizennégy éve működő szerveződés azért jött létre, hogy szakmai és emberi kapcsolatok mentén összefogja a hasonló értékrendet képviselő üzletembereket.

   A gazdasági válság felerősítette világszerte, így hazánkban is, az érdeklődést a keresztény hiten alapuló szolidárisabb gazdasági elvek iránt, XVI. Benedek Caritas in veritate enciklikájában is jelentős szerepet kap ez a téma, Ferenc pápa pedig azt hangsúlyozza megnyilvánulásaiban, hogy a vállalkozónak – aki anyagi javakkal, szolgáltatásokkal látja el a társadalmat – különleges hivatása van itt a földön. Az ezredforduló idején viszont, amikor az első, budapesti ÉrMe Klub megalakult, az üzleti élet, a vállalkozói lét keresztény módú szemlélete gyakorlatilag ismeretlen volt Magyarországon, mondja az Üzleti ÉrtékMegőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth József. Tíz vállalkozó éppen azért alapította meg a szervezetet, hogy mind szakmai-üzleti téren, mind emberileg egymást segíthessék azok a keresztény üzletemberek, vezetők, akik hitüket az élet e területén is a lehető legjobban meg akarták élni, hogy ne rekedjenek meg vasárnapi keresztényként, hanem mindennapi munkájukban, vállalkozói, üzleti tevékenységükben is meg tudják élni az általuk elfogadott és fontosnak tartott keresztény elveket.

   Az ÉrMe alapokirata, statútuma értelmében olyan emberek és szervezetek közé szőnek hálót, „akik az üzleti életben a keresztény magyarság alapértékeinek megtartásával vesznek részt, s akik számára természetes, hogy az üzleti életben való eredményesség célja nem önmagában a siker, hanem a szűkebb vagy tágabb környezetükben élő rászorulókkal való szolidaritás anyagi alapjainak és az esélyegyenlőségnek a megteremtése”. A társadalmi felelősségvállalásról Tóth József úgy vélekedik, hogy annak a vállalkozó emberi gondolkodásmódjából kell fakadnia, e tekintetben nincs nagy különbség az etikusan gondolkozó és a keresztény vállalkozó között. Hiába van egy cégnek jól hangzó CSR-tevékenysége, ha az valójában csak szózat és nem szervesen épül bele az adott szervezet működésébe. Baritz Laura domonkos nővér, a KETEG vezetőjének kutatásai is alátámasztják, hogy a keresztény vállalkozók gondolkodásmódjában alapvetően benne gyökerezik ez a visszajuttató szemlélet.

   A keresztény vállalkozó nem bűntudatból törleszt valamit a társadalomnak, nem azért tesz a körülötte élőkért, hogy elhallgattassa amiatti lelkiismeret-furdalását, hogy neki esetleg jobban megy, mint másoknak – mutat rá Tóth József. Egyszerűen azért teszi ezt, mert a közösség részének tekinti magát, s úgy tartja, ugyanúgy tartozik annak, mint ahogy például a családjának. A nyereség egy részét egy lelkiismeretes keresztény üzletember visszaforgatja a vállalkozásába, hogy az működőképes legyen, egy részét a dolgozóinak adja fizetés formájában, egy részét pedig a társadalomnak juttatja vissza. Ez utóbbi szeletnek a mindenki számára kötelező része az adó, de a tisztességes vállalkozók az adón felül is hozzájárulnak az őket körülvevő társadalom életéhez. A jótékonykodás is kiemelt szerepet játszik ebben (az ÉrMének van is évenkénti jótékonysági árverése az adventi időszakban), de más jellegű társadalmi szerepvállalás legalább ugyanannyira jellemző. 2010- ben például egy oktatási programban vett részt a szervezet, amelynek során a vállalkozás, a társadalmi felelősségvállalás alapjait ismertették meg középiskolásokkal. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán működő KETEG (Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban) képzés elindulásának és működésének anyagi feltételeiről többek között épp az ÉrMe gondoskodik. 2013-as legnagyobb vállalásuk a Katolikus Társadalmi Napok a KETEG képzéssel való közös kitalálása, megszervezése, finanszírozása és a lebonyolítás szakmai hátterének biztosítása volt, az anyagi fedezet kilencven százalékát is magukra vállalták.

   A vállalkozó szó még mindig meglevő negatív kicsengéséből is adódhat, hogy nem hisszük el: üzleti gondolkodásunkat is lehet az evangéliumi útmutatások szerint működtetni. Tóth József úgy látja, hogy a keresztény gondolkodású vállalkozásoknak nagy létjogosultságuk van, még az ideológiailag semleges multinacionális cégek is előszeretettel lépnek az ilyen beszállítókkal partnerkapcsolatba, hiszen megbízhatóságukra, etikus működésükre jól lehet alapozni. Az ÉrMén belüli kapcsolatoknak is a kölcsönös bizalom a legfőbb ismérve. A klubhoz tartozók az üzleti és emberi kapcsolatok bővülése mellett együttműködési lehetőségeket kapnak ajándékként.

   Az ÉrMe Háló igazán 2005 óta fejlődik tudatosan, a kezdet kezdetén nem annyira a nagyságából adódott a jelentősége, mintsem inkább akkor még egyedülálló voltából, később a szerveződés tartalommal való megtöltésére koncentráltak. A gazdasági válság után, amióta nyitott lett a társadalom erre a fajta mentalitásra, újból szeretnének számban is növekedni. Magyarországi szinten kis- és közepes vállalkozások tartoznak a szervezetbe, ám a hálónak nemcsak vállalkozók lehetnek a tagjai, hanem olyan más területen dolgozó személyek is, akik felelősek más emberekért, például orvosok vagy nagy cégek közép- és felső vezetői.

   A havi szintű klubszerű találkozókon mindig egy-egy aktuális témához hívnak előadót, de egymás vállalkozásait is jobban megismerhetik ezeken az alkalmakon. A vacsorához kötődő, három–négy órát kitevő összejövetelek nagy része a szabad beszélgetésről, ismerkedésről szól. Ma már a budapesti mellett az agglomerációban élőknek pátyi székhellyel is működik klub, de a vidék felé is szívesen nyitnának, első ilyen próbálkozásként Veszprémben indult ÉrMe Klub. Junior klubjuk is van azoknak a tizen–huszonéves érdeklődőknek, akiknek a saját vállalkozásuk még csupán gyerekcipőben jár. Bár az ÉrMe égisze alá tartozóknak a legnagyobb része értelmiségi, vannak köztük olyan szakemberek is, főleg az építőiparból, akik alacsonyabb végzettségűek; részben az eltérő szakmai érdeklődés, részben e miatt az elkülönülés miatt a keresztény szakembereknek is külön klubja működik. A beszállítók és megrendelők együttműködésének további javítására immár építőipari kerekasztal is létrejött az ÉrMe Háló segítségével, ennek mintájára egy szervezetfejlesztési kerekasztal is alakulóban van. Meghonosítottak egy kifejezetten üzleti célú klubot is, ahol reggeli keretében köttetnek üzletek, emellett tagjaik és szimpatizánsaik részére állásközvetítéssel is foglalkoznak.

   Az ÉrMe Háló március 28-án A boldogság közgazdaságtana címmel rendez konferenciát, amelynek fővédnökéül Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét nyerték meg, Luigi Bruni és más jelentős közgazdászok fognak előadást tartani a rendezvényen. A konferenciához kapcsolódik egy másik jelentős vállalkozásuk is: megjelentetik magyar nyelven az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott, Az üzletember hivatása című 36 oldalas füzetet. Ezt szeretnék ezer–ezerötszáz üzletember kezébe nyomtatott formában is eljuttatni.

Agonás Szonja