Skóciai Margit nyomában

Lehetetlen feladatra vállalkoznék, ha teljes bizonyossággal kívánnám azt leírni, ki volt az a hazánkfia, aki először tette lábát brit földre. Nyilvánvaló, hogy kapcsolataink önkéntelen vagy célzatos építésében először nem az utazó vagy kutakodó szándék játszott szerepet. Kora Árpád-kori dinasztikus szálaink már Európa több jelentős királyságában felfedezhetők.

 

     Ez  időben még épülő – a megmaradás, a védekezés és a szokásjog kényszerében formálódó – kapcsolataink egy igen érdekes, még sok választ igénylő, részleteiben  vitatott mozzanata: Skóciai Szent Margit származása, élete

     Valószínű, hogy Margit hercegnő 1045 körül született Magyarországon Edward angol trónörökös és Ágota magyar hercegnő leányaként. A dán inváziót követő trónviszályok idején, 1057-ben érkezhetett Angliába, ahonnan viharos sorsa Skóciába sodorta.

     Tekintsük át röviden Margit élettörténetét és máig fellelhető skóciai emlékeit, emlékhelyeit. Életrajzát először az elmúlt század neves történészeinek kutatásaira támaszkodva mutatom be, ugyanakkor éppen csak érintem a közelmúltban felmerült új családtörténeti elméleteket is, hiszen Margit életének egyes részletei feltáratlanok.

     Szent Margit helye a skót történelemben jelentős é egyértelmű. Több skóciai lexikon, életrajz is feltételezi, hogy – Szent István királyunk unokájaként – Árpád-házi vér is csörgedezett ereiben. Bár a hazai források nem igen szólnak István leányairól, mégis középkori angol kútfőkben felbukkan a magyar király Ágota nevű leánya (Ordericus Vitalis, Geoffroy Gaimar). Ezek alapján írja le Fest Sándor Szent Margit, skóciai királyné magyar származása című tanulmányában (Budapesti Szemle,1935.) Edmund (1016?–1028?) és Edward (1016?–1057) száműzött angol hercegek Magyarországra érkezését, majd Margit életútját.

     Életének hazai kutatói és az utóbbi évek több külföldi tanulmánya szerint ugyanakkor éppen származásának bizonytalan részletei adnak új következtetésekre lehetőséget. Egyes régi krónikák Agathát például a  német császár rokonaként, pontosabban fivérének leányaként (pl. Annales Anglosaxonici), más forrás a magyar királyné, Gizella testvéreként említi (Willelmus Malmesburensis). Számtalan könyv, tanulmány, cikk jelent meg a skót királyné életéről – tudományos és kevésbé tudományos alapon – annak vitákat kiváltó részleteiről. A Margit eredetét tárgyaló hazai és külföldi irodalom felsorolása itt célszerűtlen lenne, de megjegyzendő, hogy a legutóbbi évek kutatói között egyesek a német hercegi szülőket, mások még az orosz származást is feltételezik.

     Mint már említettem, akár az Árpád-vérrokonságot pártoló (vagyis Istvántól származtató) feltevések és Ágota német hercegnői származását hangoztató vélemények mellett a kutatók többsége Margit magyarországi születését és nevelkedését elfogadja. Bizonyítékként is értékelhető az a nevezetes terra Britanorium megjelölést tartalmazó okmány, amely Margit hercegnő baranyai gyermekkori lakhelyét jelöli meg számunkra: azt a várat és környékét, Réka várát a mai Mecseknádasd tövében, ahol a menekült Edward herceg és István királyunk Ágota nevű leánya (1016?–?) gyermekeként élt. Meg kell jegyezni, csupán ezt az egyetlen forrást ismerjük, vagyis annak az 1235-ből származó birtokadományozó oklevélnek a másolatát 1404-ből, melyben II.András birtokokat adományoz a pécsi püspök és káptalan számára, s melyben az „angolok földje” kifejezés feltűnik.

     A feltevések többsége tehát elfogadja a magyarországi születést és az angol hercegek gyermekkori tartózkodását az oltalmat adó Magyar Királyságban. Ezért Margit az elsők között érkezhetett Angliába a magyar udvarból. A Collins Encyclopaedia of Scotlandban a következőket találjuk:
„…Margit Magyarország déli részén Réka várában született, ahová apját, Száműzött Edwardot, Vasbordájú Edmund fiát küldték, hogy oltalmat találjon István magyar királynál. Anyja, Ágota hercegnő akár István leánya, akár Gizella királyné unokahúga is lehetett.”

     A jeles magyar kutatók, Fest Sándor, Nagy Kázmér és Gál István következtetéseinek összegzése alapján Skóciai Szent Margit élete röviden így foglalható össze: A dán invázió által Angliából elűzött és Magyarországon befogadott királyi hercegek, Edmund és Edward (az 1016 novemberében elhunyt Vasbordájú Edmund és Ealdgyth svéd hercegnő fiai) Svédországon és a kijevi fejedelmi udvaron keresztül érkeztek Magyarországra, ahol István király befogadta a száműzötteket.

     Edmund a feltételezések szerint még fiatalon halt meg magyar  földön. Edward herceg az udvar környezetében nevelkedve a király leányát, Ágotát jegyezte el. Házasságukból három gyermek született: Margit, Krisztina és Edgár. Közben Angliában új politikai helyzet alakult. A trónra kerülő Hitvalló Edward, aki az 1016-ban elhalálozott Vasbordájú Edmund gyermektelen féltestvére volt, utódlása érdekében megkerestette a Magyar Királyságban élő legközelebbi rokonát: a menekült Edward herceget. Edward 1057-ben nagybátyja hívására – immár családjával – visszatérhetett szülőhazájába. Angliában azonban a feudális oligarchák nem fogadták az „idegeneket” osztatlan örömmel. A családjával érkező Edward  rövidesen – tisztázatlan körülmények között – meghalt. Az apa nélkül maradt család a trónkövetelők viszályába, a normann támadások – személy szerint a Hódító Vilmos – elleni küzdelmekbe csöppen. Hitvalló Edward halálát követően, 1066-ban Margit testvére, Edgar előtt nyílik lehetőség a trón elfoglalására, amelyről azonban ő hamarosan lemond, valószínűleg életét féltve. Edgár szövetségest talál III. Malcolm skót király (uralk. 1057–1093) személyében.

     Margit viharos úton Skóciába kerül. (Egyes krónikák szerint hajójával az európai kontinensre igyekszik, amikor a sűrű ködben eltájolva a hajó végül Skócia partjainál, a Forth öblében vet horgonyt. Néhány állítás szerint ez azonban nem volt  véletlen.) Itt a jóval idősebb III. Malcolm király udvarába kerül, akinek némi vonakodás után kezét nyújtja, míg édesanyja, Ágota és testvére, Krisztina kolostorba lépnek.

     Margit tevékeny, meghatározó szerepet játszik a  vad, harcias skót udvar és környezete megszelídítésében, a keresztény hit erősítésében, sőt elmondható: a skót feudális állam megszilárdításában. Sorra építi – hasonlóan egyházszervező első szent királyunkhoz – a  kolostorokat, templomokat. Férjének, Malcolm királynak hű társaként még államügyekben is igen találékonynak  és járatosnak mutatkozott. Áhítatos életmódja mellett a szegények, a betegek támaszaként is fellép, oly sok későbbi Árpád-házi hercegnő elesetteket pártoló cselekedeteihez hasonlóan. Nem véletlenül viseli a nevét Dunfermline határában a közelmúltban épített modern klinika.

Szent Margit emlékezete Skóciában

     Szent Margit életét és ténykedését idéző emlékek sokaságát találjuk Skóciában, míg a hazai ábrázolásai szerényebb – de remélhetőleg növekedő – számban kereshetők fel. Elsőként tekintsük át a rómaiak által Kaledóniának nevezett gyönyörűséges és sajátos kultúrájú terület, azaz a mai Skócia városaiban Margit királyné számottevő emlékeit.

     Edinburghtól alig húsz mérföldnyire, északnyugatra épült az egykori skót királyi központ, Dunfermline. E városhoz kapcsolódik Margit skóciai életének kezdete. Malcolm király az itt kialakított otthonába hívja a fejedelmi családot többször is, még az angliai trónharcok idején. A bölcs melléknevet elnyerő király az Angliából menekülő Margitot és kíséretét kitüntető vendégszeretettel fogadta.   A hercegnő hajója a Forth folyó torkolatánál ért partot. Margit a mai Queensferry, a Királyné révjének nevezett öbölparti település azon pontján lépett a szárazföldre, amelyet a hálás Skócia St. Margaret’s Hope-nak, azaz Szent Margit reményének nevez. Kifejező módon ábrázolja Malcom király és Margit hercegnő találkozását William Hole festménye, amint a megérkező hajón a harcedzett arcú skót királynak – marcona katonák, elfáradt tengerészek, rakodók között – kecsesen csókra nyújtja törékeny kezét a fiatal hercegnő.

     Margit szépsége és okossága azonnal meghódította a 47 éves férfit. Az ifjú hercegnő csak többszöri kérésre adta kezét a királynak, ugyanis a zárdába vonulást is latolgatta. Végül 1070-ben királyi esküvőt ünnepelhetett az udvar és egész Skócia. Házasságukból hat fiú és két leány született. A fiúk közül három kiváló uralkodó – Edgár, Dávid és Alexander – került a skót királyi székbe. Edmund és Ethelred száműzetésben halt meg, míg Mathildát Hódító Vilmos fia, I. Henrik angol király vette feleségül. Mária Eustach boulognei gróf felesége lett.

     Az elsőszülött Edward atyjával együtt csatatéren vesztette életét 1093. november 13-án. Margit e csapást nagyon nehezen viselte, három nappal később 48 éves korában meghalt. Margit temetését, Skóciának e gyászos eseményét jól érzékelteti az a kép, melyet az edinburgh-i vár kiállításán láthatunk. A megrendítő alkotás a királyné halálát követő nemzeti gyász súlyos pillanatait örökíti meg.

     A királyné jótékony cselekedetei Skócia-szerte ismertek. 950 év múltán is, az együttérzés szentjének tartják. Hatása oly mély nyomokat hagyott Dunfermline városában, hogy életének helyszínei máig megbecsült emlékhelyek.

Szent Margit emlékei Dunfermline-ben

     A dunfermline-i apátsági templom sírkertje a magyar utazó számára különösen értékes ereklyét: egy hatalmas kőlapot rejt a szent királyné nyughelyének jeleként. A szentté avatás után a testi maradványokat áthozták a templomból ide, a keleti kapu közelébe.

     Magát az apátságot 1128-ban alapította I. Dávid, Szent Margit fia. Az apátsági templom üvegablakain Margit életének legfontosabb jeleneteit követhetjük nyomon. A központi ablakon Margit, Malcom, Robert Bruce és William Walace alakja látható.

     Dunfermline-ben nagy tisztelettel ápolják a szeretett királyné emlékét, évfordulók alkalmával Mecseknádasdról és Angliából is érkeznek magyar küldöttségek, zarándokcsoportok. A sírkőnél skóciai körutazása alkalmával tiszteletét tette Kossuth Lajos is.

     A központhoz viszonylag közel található a város egyik nevezetessége, a Saint Margaret’s Cave, a királyné  titkos barlangja, ahol elmélkedett és imádkozott. Az  egyház megújulását szorgalmazó királynő zsinatokat hívott össze, kemény vitákban meglepő tudással győzte meg az apátokat, egyháznagyokat, akik többször meghajoltak érvei előtt.

     Érdekes emlék a St. Margaret’s Home, azaz Szent Margit otthona. Egy eredetileg fából épült torony helyén létesített épület alapjait lehet itt megtekinteni. A látvány értéke a hagyománytiszteletben rejlik, hiszen úgy tartják, Margit itt nevelte fel nyolc gyermekét.

     Szent Margit kútjának nevezik egy kis forrás helyét, amely 1960-ig a városka fő vízforrása volt. Ma is egy bejárható ösvény vezet az egykori kúthoz a Headwell  Street mentén.

Edinburgh, London és a nagyvilág emlékei

     Edinburgh erősségét a térséget a X. században elfoglaló skótok kezdték építeni. A falakat fürkészve egy kiugró, de kicsiny kápolnát, az erőd legrégebbi időkből maradt részét fedezhetjük fel. Az angolok a vár elfoglalásakor egyedül e kápolnát nem bántották.

     A St. Magaret’s Chapel egyik üvegablaka csodálattal tölthet el bennünket. A szelíd, szép arcú királyné nyit fel egy könyvet, hátterében udvarhölgyek kezükben varrottassal. (A skót nép szeretett királynéja emlékéhez fűzi nemcsak a házi áldás, hanem a sajátos mintázatú tartan, a házi szövés elterjedését is.)

     A vár történeti kiállításának illusztrációs képsorain többször találkozhatunk Margit alakjával férje, III. Malcolm vagy trónra jutott gyermekei oldalán.

     A Royal Mile, a Királyi mérföld útján a vártól lefelé haladva a középkori Edinburgh hangulatát idéző sikátorok, szűk utcák kelthetik fel figyelmünket. A skót parlament tövében álló St. Giles Cathedral oldalkápolnájának remekmívű fafaragásával, a magasban Margit királyné alakjával, újabb emlékként lehet érdekes számunkra. A National Portrait Galeryben megtekinthetjük William Hole 1899-ben alkotott falfestményét Margit és Malcolm találkozásáról, The Landing of St. Margaret at Queensferry 1068. címmel.

     A londoni Westminster- székesegyház bal oldali kápolnáinak sorában találjuk a skót szentek kápolnáját Skóciai Szent Margit alakjával az oltártól balra.

     Margit kultusza méltán terjedt el egész Európában. Lourdes-ban a barlang közelében, a skót hívők által a közelmúltban állított szobor, a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában dombormű őrzi emlékét. Még a tengerentúli angolszász nyelvterületeken is találunk példát: így tisztelik személyét Lousianában, ahol kis templomot neveztek el a helyi magyarok, sőt az új-zélandi Christchurch egyik templomában is látható ábrázolása.

     Természetesen a szent emlékét őrzi Magyarország is. Mecseknádasd és környéke Margit számos emlékével, várromokkal, emlékkereszttel, templomi ábrázolásaival, róla elnevezett patikával is dicsekedhet. (A falutól nyugatra eső Réka vár romjaihoz évente rendezett zarándokutakkal is ápolják emlékét.) De találkozhatunk az országban másutt is ábrázolásával: Tompa templomában szobor, Budaörs katolikus templomában oltárkép formájában fejezik ki a művészek a – magyar földön született, távolba került – szent királyné iránti tiszteletet, aki éppen azt a szellemiséget vitte magával a magyar udvarból Skóciába, amely az Árpád-ház magyar hercegnőit (boldogjait és szentjeit) olyan egyedülálló mértékben jellemezte.

Messik Miklós
elnök, Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

 

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks