Szabó Ferenc kiadatlan verseiből

Az Öröklét előíze

(Dienes Valéria emlékének)

„A múlt ráharap a jövőre.
                   (Bergson)

„A múlt már elmúlt a jövő nincs még
élj a jelenben!” – ez csalfa bölcsesség!

Mert múltad beépült lényedbe
az élő múlt sodró feszülő előre
„ráharap” a tervezett jövőre ‒
fejlődő teremtés maga az Idő

Mert az Isten folyton Teremtő:
az eszmélet isteni erőterében
MOST ölelkezik Múlt és Jövő
a lét öröme: az Öröklét előíze

(2018. március 5.)

Himnusz a Tűzhöz

Tűz volt a Kezdet Tűz lesz a Vég
tűztől lesz mindig meleg a véred
tűzzel alkot és szárnyal a szellem
tüzes teremtés maga a földi lét.

Örök teremtő életadó Lélek
most e dallal dicsérlek Téged!

(2018. március 28.)

Virágözön – sziromhullás

Pasaréten tombol a kései tavasz
Kertünkben még virágözön-áradás
az utcán rám bólint egy  orgonaág
de máris szemerkélnek a szirmok –
a Mulandóság pusztító zsarnok!

(2018. április 21.)

Vihar után
(A hársillat örökkévaló)

Nyitott ablaknál álltam este
a reggeli viharra emlékezve
a rejtőző csillagokat lestem
sóváran valami fényre várva
s hirtelen a hársillat hulláma
özönnel áradt be szobámba

Egy pillanat alatt elöntött
a zalai gyermekkor emléke:
az öreg hárs az udvaron
alóla szaladtunk széjjel
a kastélykert bokrai felé
ha bújócskáztunk nyári este
 
Most májusban arra jártam
A volt Bárómajor helyén
sűrű erdő rejti titkainkat
de bennem tovább élnek:
a bújócska Bábbal nyáron
és a hársillat örökkévaló!

(Pasarét, 2018. június 5.)

Pasaréti rigók tanítanak

„Nézzétek az ég madarait!...”
(Mt 6, 26)      

Virradat előtt már csipogás csiklandoz
majd rázendítenek a szerelmes rigók
szólongatnak: „Fütyülj te is velünk
rigófüttyel hívjuk a hajnalt és a napot
ez a küldetésünk – felejtsd a holnapot
örülj mindig a mának a napsugárnak
Égi Atyánknak gondja van rátok!”

(2018. június 23.)




Szabó Ferenc SJ költészetét itt mutatjuk be

2019-06-26