Szülöttem föld (2)

Ismét a „széptájú” Somogyban járunk – felfedve ismert helyszíneket és kevéssé ismert vidékeket, ahol jó megpihenni. Ilyen a vármegye déli részén lévő babócsai basakert. Tavasszal nárciszillat lengi be a vidéket a település határában. Az ember legszívesebben hancúrozna egyet kedvesével a virágszőnyegen, ám be kell érnie a látvánnyal, mivel a csillagos nárcisz védett növény. A középkorban nemzetiségi központ, a török uralom idején fontos végvár volt Babócsa. Az ősnárciszos közepén Árpád-kori monostor és egy török fürdő maradványait tárták fel a régészek. Azt tartja a fáma, hogy egy török basa kedvenc háremhölgyeinek akart a kedvébe járni, amikor nárcisszal ültette be palotája kertjét. 

Akiket vonzanak a történelmi díszletek, és szeretnék megállítani a gyorsan tovatűnő időt, azok megtehetik Kaposszentjakabon is. A vármegye első apátságát Ottó nádorispán építtette 1061-ben. A román stílusú bencés monostortól szinte már csak egy ugrás, és Somogyország fővárosába, Kaposvárra érkezünk. A kaposi vár romjainál a közelmúltban régészeti feltárást végeztek a Rippl-Rónai Múzeum régészei. Mára tetszetős park fogadja az arra járót, és a vár falainak épen maradt szakaszai is megtekinthetők. 

Emeljünk ki néhány momentumot a vár szövevényes történetéből! Bonfini leírása szolgáltatja az első adatokat az épület szerkezetéről: figyelemre méltó, hogy hármas árokrendszert és sáncokat említ a szöveg. A história szerint 1403-ban Zsigmond király a várat és a hozzá tartozó uradalmat fele-fele arányban a Győr nemzetség Szerdahelyi ágához tartozó Ders Mártonnak és a Héder nemzetségbeli Tamási Henrik fiának, János erdélyi vajdának adományozta. 1555-ben Tojgun pasa ostrom alá vette és elfoglalta a várat. A török uralom alatt a magyarok többször megkísérelték visszafoglalni, de nem jártak sikerrel. A kaposvári vár csak 1688-ban, Buda visszafoglalása után szabadult fel. Ezután Esterházy Miklós birtoka lett, és a családé maradt a későbbiekben is. 1702-ben megkezdődött az épület pusztulása. A 18–19. században fokozatosan hordták el a téglafalak maradványait, de a palotaszárny például elég sokáig megmaradt. A régészek legutóbbi feltárásuk során értékes leletanyagra akadtak: 13–17. századi kerámiatöredékek kerültek elő nagy mennyiségben és számos fémtárgy is, köztük ágyú- és puskagolyó, fokos, sarkantyú, karpáncéldarab, lószerszámdísz, gyertyatartó. Emellett rézedénydarabokat, köves gyűrűt, plombákat, érmeket is rejtett a föld, de a legkülönlegesebb leletnek azok a bőrből készült lábbelimaradványok számítanak, amelyeket szintén a talajvíz konzervált. 

Kaposvár – akárcsak az Örök Város – hét dombra épült. Rippl-Rónai József, Vaszary János és Galimberti Sándor városában működik a nemzetközi hírű, közelmúltban újjáépített és új épületszárnnyal kibővített Csiky Gergely Színház, amelynek 1955 óta van állandó társulata, és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa is itt található. Rippl-Rónai egykori villája a Róma-hegyen áll, ahol hosszú ideig élt a „festők Szindbádjaként” emlegetett mester, ki szamárfogaton járt be a városba. Megfordult nála többek között Ady, Móricz, Szabó Lőrinc és Medgyessy Ferenc is. A vendégek érkezését pávarikácsolás jelezte. 

A történelmi belváros egyik éke a főtéren álló, 1902–1904 között épített, neoreneszánsz Városháza, s a közelmúltban újult meg a megyeszékhely impozáns épülete, az 1886 őszén felszentelt, és 1993-ban székesegyházzá lett neoromán Nagyboldogasszony-templom. A sétálóutcán található a Dunántúl egyik legszebb klasszicista műemléke, a Vármegyeháza, homlokzatán A’ Közjónak. felirattal.

Azok, akik somogyi írók, költők életútja iránt érdeklődnek, bátran irodalmi értékek nyomába eredhetnek, hiszen számos kincs várja őket az asszonyszelídségű dombokkal szabdalt tájon. Hadd emeljem ki Niklát, ahol harminckét évig volt az emlékmúzeummá lett kúria ura Berzsenyi Dániel, a felvilágosodás korának jeles költője. A klasszicista épület az ország legrégebbi kiállítóhelye, parkja sokat tudna mesélni arról, hány míves vers fogant az ihletadó csendben, az árnyas lombok alatt. A „niklai remete” – merthogy így emlegették a gazdálkodásban, az állattartásban is jeleskedő Dani uraságot –, a falu temetőjében nyugszik, és emlékére – mivel méhészkedett is –, különös hangulatú mézesnapokat szervez a helyi önkormányzat. 

Balatonszárszó József Attila 1937-es halála miatt lett leginkább ismert, jóllehet, a mindenkori településvezetés szeretné, ha nem csupán a vasúti tragédia kapcsán kerülne be a köztudatba a nagyközség, amelynek iskolájában a Költészet Napja alkalmából évről évre megszervezik a megyei versmondó versenyt. Megrendítő erejű állandó kiállítás várja a látogatókat a hajdani Horváth-kert panzióban, ahonnan végzetes sétájára indult a vonattiporta álmodozó… 

Gölle Fekete István faluja volt. 1900-ban egy tornácos házban látta meg Isten szabad egét, és 2004-es újratemetésekor a település temetőjében lelt végső nyugalomra feleségével és Bogáncs kutyájával a hajdan csak „Mestörpistának” emlegetett későbbi gazdatiszt, aki számos kötet szerzőjeként vált ismertté. Szülőháza kedvelt irodalmi emlékhely, ahol gondolatban Kele, Vuk és Lutra társai lehetünk, de felcsigázza érdeklődésünket a somogyi vonatkozású, A koppányi aga testamentuma című, első regénye is…

A fehérhímzéséről ismert Karád gazdag motívumkincse és néphagyományai mellett Gárdonyi Géza emlékét is ápolja, mivel 1882-től négy esztendőn át itt segédtanítóskodott. A nagybajomi Sárközy-kúriában Gyergyai Albertnek, a kisváros neves szülöttének, a francia irodalom professzorának relikviái is megtalálhatók, hiszen meghatározó élmények kötötték ide; elég, ha kézbe vesszük önéletrajzi ihletésű regényeit. Vésén a közelmúltban elhunyt, Kossuth-díjas Bertók László író, költő, a falu jeles fia emlékének adóznak. A könyvtárrá avanzsált egykori szülőházban idézik alakját, életútját. Kaposváron pedig Takáts Gyula lakóháza lett kedvelt helyszíne író–olvasó találkozóknak, irodalmi és művészeti eseményeknek. 

A Zselic meghatározó települése Szenna. Az Európa Nostra-díjas szabadtéri néprajzi gyűjtemény zsúpfedeles vályogházai Belső-Somogy és a Dráva mente népi építészetével és lakberendezésével ismertetik meg a látogatókat. A füstöskonyhás talpas házakat évente ezrek keresik fel, csakúgy, mint az 1784-ben épített református templomot, amelynek 117 festett fakazettája között nem találunk két egyforma virágdíszt. A szószéken fiatal lelkész korában Tildy Zoltán, Magyarország egykori miniszter- majd köztársasági elnöke is hirdette az igét. A messze elhalló harangszó ma is istentiszteletre hívja a híveket.

A skanzen gyakran hangos a gyerekzsivajtól, hiszen sokakat vonz a népi környezet, a folklór, a húsvéti locsolás, a májusfa-kitáncolás, a kézműves mesterségek sora, de a népviselet is, melynek fő tartozéka a konty. A vendégeknek leesik az álla, amikor megtudják: a díszes női fejfedőért akár egy tehén árát is képes volt kifizetni a gazda, csakhogy kedvébe járjon szerelmetes asszonyának…

Ugyancsak a zselici lankák között terül el Bárdudvarnok, amely tizenhat településrészével egyedülálló az országban. Történelmi vidék ez, ahol a monda szerint Mátyás király is megfordult. Nagy vadászatokat rendezett, és a friss forrásvíznél állt meg pihenőre. Itt nyugszik Pali betyár is, mivel az erdőrengeteg a betyároknak is menedéket adott egykoron. Évszázadokkal ezelőtt monostor működött itt, s a romok közelében felépült mai, modern mása. A Porta Pacis, valamint a közelében lévő néhány remetelak, valamint a Világos Krisztián atya vezette lelkigyakorlatos központ sokaknak kínál csendet és nyugalmat; ide bejelentkezvén és néhány napot eltöltvén, jó esélyünk van arra, hogy önmagunkra találjunk és megleljük lelkünk békéjét.

A bárdibükki Goszthony-kúria udvarán is elidőzhetünk egy darabig, hogy meglessük az üveghuta körül tüsténkedő élő „glassikusokat”, miként varázsolnak izzó, folyékony anyagból szecessziós vázákat, amorf szobrokat vagy más dísztárgyakat. Bárdibükk az „üvegművészek Mekkája”. Magyarországon egyetlen és egyedülálló nemzetközi üvegművészeti alkotótelep működik itt, ahol a földkerekség jeles művészei is megfordulnak. Néhány kilométerrel odébb pedig Kassai Lajos, a világhírű lovasíjász birodalma hívogat. 

A már korábban említett festőművészeken kívül számos, ugyancsak nemzetközi hírű művészére is okkal büszke e vármegye. Zalából, e Tab közelében lévő apró faluból indult világhódító útjára Zichy Mihály. A 19. századi képzőművészet legendás alakja négy orosz cár mellett volt udvari festő, de mindig Párizsba vágyott, ám néhány év után szívében keserűséggel hazatért. A kúriában míves bútorai és a családi könyvtár mellett jelentős olajfestmény- és grafikai gyűjteménye látható. A somogytúri Kunffy-kúriában a 19. és a 20. század festészetének jelentős alakja, Kunffy Lajos élt és alkotott. A nyarakat, s élete utolsó évtizedeit töltötte e faluban, amelynek alakjait rendre megfestette, de a település ünnepei, a kúriába érkezők is meg-megjelennek képein. Napfényes tájaival, portarészleteivel, hangulatos életképeivel, portréival, csendéleteivel állandó résztvevője volt a fővárosi tárlatoknak. Különleges elismertségre tett szert műveivel, melyek közül kiemelkednek cigányképei. A festőművész többször felújított kúriája 1979 óta emlékmúzeum, amelyben gyakran adnak randevút egymásnak a testvérmúzsák, de hajdani gazdája is itt, a műterme előtt alussza örök álmát.

S hogy egy kortárs kiválóságról is szó essék: Szász Endre, a világhírű festő- és grafikusművész egy romos kúriát szemelt ki magának. Az erdélyi származású, Munkácsy Mihály-díjas alkotó Amerika után Várda csendjét választotta, és itt élt haláláig. A szobákat összenyitotta, a parkba termetes fákat és magnólialigetet telepített fiatal festőművész-feleségével. Művei Johannesburgtól Tokióig mindenütt megtalálhatók. A festészeten kívül jelentős szerepet kapott művészetében az ékszer-, a bútor-, a porcelán-, a kristály- és a szőnyegtervezés, de illusztrátorként és díszlettervezőként is ismert volt. Műterme és a kúria néhány helyisége nyitott a művészetkedvelők előtt.

Somogyországhoz, e vadban, s halban gazdag, igézően szép vidékhez az idők folyamán hozzátapadt a kincses jelző, melyet az idelátogatók sem kérdőjeleznek meg, főleg, ha megtapasztalják a helyiek vendégszeretetét és elmerülnek a kulináriában. Kóstolják meg akár a langallót, a gánicát, a kemencében sült kacsacombot vagy a vaddisznópörköltet, a balatoni fogast, a zselici zsebes húst, a mesztegnyői rétest, és koccintsanak zamatos pálinkáinkkal, tüzes borainkkal, de azért nem árt, ha mielőbb kiderítik: mit jelent, ha a házigazda tikmonyt kínál nekik fölöstökömre! 

A cikk első része itt olvasható: Szülöttem föld