Az apácák el vannak készülve mindenre. Pakolnak, készülődnek, izgulnak és búsulnak. Mi vár rájuk? Orosz kolhozba viszik őket? Internálótáborba kerülnek? Kiviszik őket Szibériába?

A Magyar Királyság felbomlása a katolikus egyházat is kisebbségi helyzetbe hozta. Az új szituációban ismételten összeütközésbe kerültek a katolicizmus egyetemes alapelvei és a partikuláris nemzeti érdekek, a problémák megoldását illetően pedig gyakran eltért egymástól az egyes kormányok, püspöki karok és a Szentszék álláspontja.

A századforduló Monarchiája forrongó közeget képezett. Magyarország a gazdasági felzárkózás sikerpályájára állt: minden évben dobogós helyen végzett Európában. Minden eredmény zárójelbe került azonban azon sorscsapás folytán, ami különös erővel sújtott le a nemzetre. Közép-Európa kétközpontú birodalma forró közegbe került, amelynek részévé váltak az egyházak is.

A mindennapi élet csöndje a másokkal való együttélés elengedhetetlen feltétele. Az elcsöndesedés képessége nélkül az ember nem tudja meghallgatni, szeretni és megérteni saját környezetét. A szeretet csöndből születik.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyidős a modern kori magyar szuverén demokráciával. A rendszerváltás hajnalán jelentkező rendkívüli társadalmi igényre reagálva az első civil egyesületek egyikeként jött létre a jelenleg legnagyobb magyarországi ökumenikus, vallási evangelizációs civil szervezet.[1]