Idén ünnepeljük Árpád-házi Szent Kinga születésének 800. évfordulóját, aki Lengyelország és Litvánia (amelyek egykor egy államot alkottak), valamint a szegények, a sóbányászok és az önkormányzati tisztviselők védőszentje.

„Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki. Oly sok szívszeretetet adhatok, hisz a szegény betegek oly sok szeretetre vágynak. Adja Isten, hogy az ő dicsőségére sokaknak segíthessek. Megvigasztalhassam őket, s szívüket hozzád vezethessem.”

Amikor a lehullott hó megtapad a faágakon, amikor az ablakokon jégvirágok nyílnak, amikor gyermekek vidám seregének szánkói siklanak a domboldalakon, persze, felmelegítő nyári verseket illene olvasni, ám a költészet a tél szépségeit is a magyar és a világirodalomba rejtette. Fagyos téli napokon ezekből szemezgetek lelki-szellemi csemegéket, hogy kapaszkodókat nyújtsanak a zordon időjárási övezetben.

A 2022. évi népszámlálás kapcsán sokan a katolikus egyház, illetve a hagyományos vallási közösségek drasztikus visszaeséséről beszélnek. A népszámláláson a katolikus egyház kudarcot vallott? Vagy ez a realitás?

A kutatókat a teremtett világ rendjében és harmóniájában meghúzódó, számukra még ismeretlen és végeláthatatlan rejtélyek, ok-okozati összefüggések megismerése inspirálja.

Az idén negyvenedik születésnapját betöltő István, a király rockopera minden túlzás nélkül az ezredforduló Bánk bánjának tekinthető akár a dramaturgiáját, akár a zeneiségét, szövegvilágát vagy a témaválasztását illetően. A darabban, ahogy a valóságban is, a katolikus egyház kulcsfontosságú szerepet játszott, ebből a szempontból vizsgáljuk most meg a művet.

A Szentlélek van életünk középpontjában, mert már az alapítók felismerték, hogy nélküle nemcsak a testvérek lelki élete, de a kapott küldetés teljesítése is elképzelhetetlen. A szociális küldetés megvalósításához, a bajok megelőzéséhez pedig szükséges a modernség is.

Immáron tíz éve, hogy megjelent a Szent Péter-bazilika erkélyén Ferenc pápa, hogy „jó estét” kívánjon Róma népének. 2013. március 13-án nem sokkal este hét óra után szállt fel a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből, jelezve, hogy két nap után megválasztotta a konklávé az új pápát. A bíborosok a „világ végéről” hívták meg Róma püspökének Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét.

A KISZ nem kis konkurenciaharcban volt a római katolikus egyházzal, de az erőfölény okán minduntalan a pártállam kezébe került a gyeplő a fiatalokért való versenyfutásban. Így történt ez a pop-rockzenei életben is, mindemellett n meg kell emlékeznünk a beatmisékről mint a katolikus egyház fontos próbálkozásáról.

Nem lehetett sehová besorolni, beskatulyázni műfajilag, külön „intézmény” volt. Saját, maga teremtette stílusában egy szál gitárral hódította meg a zenehallgatás mellett gondolkodni is vágyókat, azokat, akik a kádári összekacsintás mellett valami teljesen másra vágytak: őszinteségre, egyenes beszédre.

Mi tette éppen a Kölcsey-verset nemzeti jelképversünkké? Önazonosságunk, együvé tartozásunk, közösségtudatunk legfőbb tárgyiasulásává? Miért ez a vers választódott ki? És miért tudtak rárakódni azok a jelentésrétegek, amelyek ma is képesek hatni?

Madách Imre irodalmi művet írt, s bár a végső válaszokat keresi – vezet-e valahová az emberi történelem; van-e értelme az életnek; együtt lehet-e élnünk bűneinkkel és újra meg újra megismételt hibáinkkal – nem engedett a filozófia csábításának, hanem képekben és történésekben fogalmazza meg a dilemmáit.