Szelestei Nagy László • 2022.12.02
Xaveri Szent Ferenc imájáról
Xavéri Szent Ferenc (1506–1552), jezsuita szerzetest a rendalapító Loyolai Szent Ignáccal együtt 1622-ben, 400 éve avatták szentté. A legtöbb európai egyetem bölcsészeti karának (így a nagyszombati, majd pesti egyetemének is) ő volt a védőszentje. Keleten (főleg India, Kína területén) evangelizált. Ünnepnapját december 3-án tartjuk.
Hubert Ildikó • 2022.10.30
In memoriam Gárdonyi Géza
Gárdonyi talán kevésbé ismert, de annál szerethetőbb könyvének bemutatásával emlékezünk iskolás éveink kedves szerzőjére, halálának századik évfordulóján.
Varga Kapisztrán OFM • 2022.09.04
A ferencesek szolgálata a középkori és újkori járványok idején
Bár a ferences rend nem betegápoló rend, tagjait mégis ott találjuk azok között, akik a középkori vagy az újkori járványok idején a betegek testi-lelki szolgálatába álltak. Most arra a kérdésre keressük a választ, honnét is ered ez a magatartásuk, és milyen konkrét példákat látunk a történelem folyamán erre.
Kamp Salamon • 2022.06.12
Zengő igehirdetés
„Johann Sebastian Bach evangéliumi művész volt” – írja Pilinszky János. Nincs még egy alkotó, aki úgy közelítette volna meg e fogalmat, mint ő. Ez alkalomból talán hasznos, ha Bach egyetemes hatásának legmélyebb tényezőjét igyekszünk a magunk részéről mi is megfogalmazni.
Vencser László • 2022.05.06
Erdély XX. századi történetének egyik legnagyobbja
Jakab Antal a gyulafehérvári (erdélyi) egyházmegye korszakot meghatározó nagy püspöke volt, kiváló főpap, akit méltán illet hely a huszadik század két nagy főpásztora, Gróf Mailáth Gusztáv Károly és Isten Szolgája Márton Áron mellett.
Reisner Ferenc • 2022.04.01
Száz év távlatából
Áldozatos élete végén egészen méltó volt az utolsó szó: „Fölajánlom életemet váltságul népemért”.
Petrasovszky Anna • 2022.03.12
A 800 éves Aranybulla és társadalmi hatásai
Az általános elégedetlenség által kiváltott társadalmi mozgalom 1222-ben az ún. Aranybulla törvénycikkeinek kiadását kényszerítette ki a királytól. Ez volt az első eset a magyar alkotmánytörténetben, amikor olyan jogokat lehetett a királlyal törvénybe iktattatni, amelyek a magánkiváltságokon túllépve az egész közösség érdekében születtek.
Molnár László Aurél • 2021.12.20
Születés és pusztulás párbeszéde
Az idei adventre nagyszerű lelki vezetőt adott nekünk a Gondviselés: a száz éve született Pilinszky Jánost. Ki lenne alkalmasabb, hogy szavakba öntse és megmutassa a fájdalommal vajúdó világ vívódását és reménységét, mint ez a csöndes szavú, szelíd költő, akinek cigarettát tartó hosszú ujja mindig fölfelé, a csillagok és az Úr trónusa felé mutat.
Tomka Ferenc • 2021.10.20
A zsolozsmázás öröme (2)
A zsolozsma az egyház mindennapi imádsága, melyet felszentelt papok, szerzetesek és világiak egyaránt imádkoznak az egész világon. Miként juthatunk el a zsolozsmában oda, hogy találkozzunk Jézussal, aminek következtében az ima napunk és életünk örömforrása lesz? Tomka Ferenc lelkiismeret-vizsgálati pontokba foglalva, gondolataival kíván a zsolozsmára kötelezetteknek – és önmagának is – segítséget nyújtani ehhez.
Tomka Ferenc • 2021.10.15
A zsolozsmázás öröme
A zsolozsmát felszentelt papok, szerzetesek és világiak egyaránt imádkoznak az egész világon. Miként juthatunk el oda, hogy találkozzunk Jézussal, aminek következtében az ima életünk örömforrása lesz? Tomka Ferenc lelkiismeret-vizsgálati pontokba foglalva kíván segítséget nyújtani ehhez. Az első részében az egyház tanácsait veszi sorra.
Beran Ferenc • 2021.09.17
Párhuzamok Mindszenty és Wyszynski bíborosok küzdelmeiben
Mindszenty József és Stefan Wyszynski életében több közös jellemzőt fedezhetünk fel. Azonos történelmi korban éltek és vidéki származásúak voltak. A népi vallásosság lelki életük fontos része volt. Hasonló magatartásuk nemcsak hasonló egyéniségükkel és sorsukkal, hanem egy sajátos közép-európai lelkiséggel is összefügg.
Molnár Imre • 2021.08.04
Lelkük épülését, hitük és öntudatuk megerősödését keresték
Tudatosította, hogy az Eucharisztikus Kongresszus az Európában is erősödő hitetlenség elleni küzdelem jegyében kerül megrendezésre. A kongresszus missziós célja nemcsak az volt, hogy visszahódítsa az egyházba a társadalmi rétegeket, de a célok között ott szerepelt a bolsevik és náci „újpogányság” elleni tiltakozás is.