Tekintetében lírai áhítat
A „schubertiánusok” társaságában megszokott volt, ha valaki új művészt mutatott be Franz Peter Schubertnek, az azóta méltán világhírű klasszikussá vált osztrák zeneszerző rögtön így érdeklődött: „Kann er was?” (Tud-e valamit?).
Nos, mielőtt a Duna-part folyóirat születésnapi ünnepségén személyesen találkoztunk volna Zsille Gábor Bella István-díjas költővel, már akkor tudtam róla, hogy mit tud.
Az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, majd a Szegedi Hittudományi Egyetemen folytatott tanulmányai mélyítették el katolikus hitében. Évekig olvastam krakkói jegyzeteit az Új Ember című hetilapban, amelynek munkatársa, majd szerkesztője lett. Lengyel szakértő. 2000-től 2004-ig Krakkóban, a költészet emberi léptékű városában töltötte mindennapjait. (II. János Pál pápa korábbi otthonának, Lengyelország egykori fővárosának szellemisége természetesen fogékony a szakrális szépségre, ami a keresztény lélek kifejeződése a különféle korszakok épületeinek harmonikus rendjében is.)
Vérbeli irodalmárságáról könyvei és egyéb publikációi mellett olyan tisztségei is tanúskodnak, mint a Magyar P.E.N. Club titkára (1998–1999), a Magyar Írószövetség választmányi tagja s műfordítói szakosztályának titkára, majd elnöke. Kihűlő, északi nyár című első verseskötetét (Faludy György előszavával) az Elúszik, beköszön, majd a Gondolj néha Zalalövőre című követte, és nemrég jelent meg a legutóbbi, Amit kerestünk címmel a Duna-part Könyvek sorozatban. „Isten magyar népének szolgája” – Kuklay Antal élete vallomásai és írásai tükrében címmel tanulmánykötetet publikált egyéb prózai könyvei között. Angol és lengyel nyelvekből fordít, tolmácsolásában olvashatóak Ted Hughes, Halina Poswiatowska, Emil Biela, Adam Zagajewski, Czeslaw Milosz, Bohdan Zadura és mások versei; II. János Pál: Római Triptichon – verses elmélkedés; Grazyna Sikorska: Jerzy Popieluszko, a kommunizmus áldozata; E. Tolansky – H. Scott: Krisztus a haláltáborban, valamint Evelyn Waugh: Heléna (történelmi regény Szent Ilona életéről) című könyvei. Több remekmű szerkesztője, mint például: Gilbert Keith Chesterton: Önéletrajz; II. János Pál: Keljetek föl, menjünk! című önéletrajza; „Dolgaim elől rejtegetlek...” – Az Isten-kereső József Attila.
Kedves mentorom, Fodor András több mint harminc évvel ezelőtt keltezett levelében azt írta verseim kapcsán, hogy „a sok látványos nagyot-akarás közt már-már feltűnőbb, értékesebb, ha valaki szolid mer lenni”. Azért említettem ezt most éppen itt, mert úgy gondolom, hogy a harmincnyolc esztendős Zsille Gábor szolid tekintetéből sugárzó lírai áhítat érződik a verseiből is.
Zsirai László