JEL újság

Újév a Fülöp-szigeteken

Lányi Béla SVD2023.01.04

Ünnepel az elit

Átadjuk magunkat az elénk tárulkozó látványnak. A nagyvárosok utcáin és terein színes fények csillognak-villognak. A cebui verbita egyetem hegyi kampusza szomszédságában pedig megkezdődik az éjszaka színjátéka. Este tíz óra körül megjelennek az első színes fénycsóvák és hangok, mégpedig a völgy másik oldaláról, abból az elegáns hegyi lakóparkból, amit „Cebu Rózsadombjának” is nevezhetnénk. A helyi üzleti élet elitje lakik itt: kínai filippínók, akiknek racionális gazdasági észjárásába ősi hiedelemviláguk elemei keverednek, így nem sajnálják a pénzt az újévi sziporkázásra. Az égen a szerencse színeiben (piros, vörös, bordó, narancs) pompázó különleges alakzatok rajzolódnak ki. A hegytető palotáin pedig görögtüzes füstcsíkok kúsznak végig, iszonyatos sistergés, pattogás és ropogás közepette. Nagystílű parádé ez, hogy elriadjanak a rossz szellemek és a szerencsétlenség, illetve eljöjjenek a jó szellemek jó szerencsével. Ezek a jómódú üzletemberek úgy érzik, hogy üzleti sikereikhez, túlélésükhöz mindez szükséges.

Tömeges ünneplés

Más a helyzet a város alsó, sűrűn lakott területein. A hegyről jól megfigyelhető, hol vannak városközpontok és bevásárlóközpontok, hiszen ott a leglátványosabb a fények és színek kavalkádja. A kerületek forgalmas pontjain a politikai vezetés gondolja úgy, hogy szavazatszerzés érdekében szórakoztatni kell a népet. A bevásárlóközpontok és a nagyobb szállodák tulajdonosai számára pedig kifizetődik a tömegek jelenléte. A munkásnegyedekben lakók saját maguk petárdáznak. A tömeges ünneplés e helyein inkább szórakozásról, az égen feltűnő változatos színek és formák megcsodálásáról, ivásról és evésről van szó. Nem a kínai hitvilágról, ami a többséget alkotó katolikusok számára sokáig tiltott és lenézett babona volt. Bár az üzleti és politikai elit kínai filippínó tagjai beépítik a köztudatba az újévvel kapcsolatos gondolataikat, üzleti érdekeiket inkább a népszórakoztatás szolgálja.

Régebben veszélyes volt kimenni az utcára az éjféli durrogtatás idején, mert tájékozatlan emberek olcsó eszközöket használtak. Még ma is megtörténik a bevásárlóközpontok melletti jól ellenőrzött tűzijátékoknál is, hogy sokan megijednek a lehulló, fényesen cikázó részecskéktől. De a hatóságok az utóbbi években nagyobb súlyt fektetnek a biztonságra. A városokban kisebb zónákat, a tengerparton pedig egy távolabbi nagyobb övezetet jelöltek ki a tűzijátékok számára. Ott lazábbak a szabályok, de kisebb is a rizikó, mert nincsenek állandó lakók. Így viszont oda kell menni a nézőknek, pedig nálunk rossz a tömegközlekedés. A magyar szemlélő észreveszi ezekben az újévi tűzijátékokban a budapesti augusztus 20-i tűzijátékok gyönyörű elemeit, de a veszélyhelyzetet is. Itt sokkal könnyebben kerekedhet egy-egy váratlan tájfun. És Budapesttől eltérően Cebu városközpontjaiban sok az olyan, pusztán sikátorokon át megközelíthető telep, ahová a tűzoltóautó nem tud behajtani.

A helyszínek

Hová mennek a cebuiak szilveszterezni? A jómódú kínai filippínó elit tudatos és színvonalas újévköszöntése nagyon eltér a tömegek szórakozásától. A fiatal felnőttek számára azonban, Magyarországhoz hasonlóan, ott a lehetőség, hogy barátaikkal kisebb rendezvénytermeket vagy éppen éttermeket és bárokat keressenek fel. Sok fiatalnak az újévi szórakozás helyszínének megválasztása adja az önállóság felé vezető első lépést. Vannak köztük számosan, akik különböző okok miatt, már nem is a családjukkal élnek, hanem diákotthonban vagy munkásotthonban. Vannak azonban olyanok is, akik hátat fordítanak a városi tömegrendezvényeknek a családi ünneplés kedvéért, ami továbbra is fontos Cebuban, különösen a fiatal családokban és az idős emberek esetében. Ilyenkor rengetegen indulnak haza, a falvakba és kisvárosokba. Én itt, Cebuban minden szilveszteremet a rendi közösségben töltöm, így a karácsonytól eltérően nem volt alkalmam „természetes” családban ünnnepelni az újévet. Ami pedig nagy és egész életre szóló élmény itteni ismerőseim szerint is. Ezért vállalják annyian a vidéki utat, hogy részt vegyenek a rokonság családi ünneplésében és gyakorolják a helyi szokásokat, amelyek nagy része szintén kínai eredetű. Ezeket a szabályokat szinte kuriózumként hozzák fel egyes internetes oldalak. Ami a külföldi látogató számára folklór, érdekes hagyomány, a dolgok transzcendenciájának tudatában élő Fülöp-szigetekiek számára valóságos hatásokat jelez és vált ki. Akkor is, ha azok a családtagok, akik szekularizált országban éltek vagy tanultak, és most visszacsöppennek az itteni ünnepekbe, sokszor csak csodálkozva néznek és nem értik, ami történik. De az ő szemeik is megnyílhatnak, ha akarják.

Jó és rossz

A családi szokások többet jelentenek, mint puszta szórakozást. A filippínók szerint helyesen kell ünnepelni, ami több mint a vidámság vagy a jókedv. Ha az egyes szokásokra előítéletekkel tekintünk, babonának is tűnhetnek, de értelmezhetjük őket liturgikus gyakorlatunk szimbolikájaként. Erre példa az étkezés, ami túlmutat a testi táplálékon. Karácsonykor a Fülöp-szigetekiek szentestei étkezésének családi és lelki jelentősége van, hiszen ez tartja össze a családokat és mélyíti el a megtestesült Krisztushoz tartozásuk tudatát. Néhány nappal később, a szintén ünnepélyes szilveszteri étkezés viszont mást jelent: a következő év sikerességének az előkészítését, amelyben az egyik legfontosabb tényező a jó és a rossz küzdelme.

Erre utal, hogy zaj nélkül nincs cebui újév. A zaj nemcsak a szórakozáshoz szükséges „cirkusz” kelléke, vagy az egyébként is zajos filippínó nép megnyilvánulása, hanem a hiedelmek szerint elriasztja a gonosz szellemeket, akik a következő évben támadnának. Az erős és pompás fények, illetve a tűzijáték mellett a lakások összes lámpáit is felkapcsolják, valamint kitárják az összes ajtót, fiókot és szekrényt, hogy betérhessenek hozzájuk a jó szellemek és velük együtt a szerencse is.

Szerencse és jólét

Amit szilveszterkor és újév napján tesznek a családok, azzal az év többi napjaira is próbálnak hatni. Hiszen felfogásuk szerint újév első pillanata ad jelleget az egész következő évnek. Kínos helyzeteket, például pénz után kutatást előznek meg úgy, hogy az év elején friss, ropogós bankjegyekkel töltik meg a pénztárcáikat. Vannak, akik pénzérméket szórnak szét a lakásban, hogy a mindenütt megjelenő érmék és bankjegyek szinte „megáldják” a házat. Nem takarítanak, nem dobnak ki semmit szilveszerkor és újévkor – hiszen nem tudhatják, hogy amit kidobnak, arra nem lesz-e szükség később.

A jólét bizonyos fizikai jellemzőinek utánzásával szeretnék elősegíteni annak bekövetkeztét. A jóltáplált ember kerekded idomaira emlékeztető dolgokat esznek: ebből adódik a tizenkét kerek gyümölcs újévi hagyománya. A banán például hosszúkás, azaz nem illik ide. Annál inkább a kövérre hízott malac, almával a szájában. Kerülik viszont a csirkét, mely élelmét egész nap szüntelen fáradsággal a földről csipegeti, és a halat, melynek úszva kell kergetnie táplálékát. Végtelennek tűnő ételek is szerepelhetnek az étlapjukon, hiszen azok a hosszú életre utalnak: ilyen a kínai pancit tészta és az európai spagetti. Az édes életet, valamint a szerencse és a szerencsétlenség ragadós természetét köti össze a Fülöp-szigetekre nagyon jellemző finom ragacsos-édes rizs. A családtagok kerek mintákat, például pöttyös ruhákat viselnek. Magasba ugrálnak, hogy elkapják a magasból feléjük áradó szerencsét.

A Fülöp-szigeteki embereket mindig rengeteg megpróbáltatás érte. Ahogyan én látom, a fent említett szokásoknál sokkal inkább a személyes hitük segít abban, hogy túléljék a nehézségeket. A mostani kihívások esélyt is jelentenek azok számára, akik Olyasvalakiben hisznek, Aki túlmutat a mindennapok kételyein. Ők bizalommal és reménnyel tekinthetnek a jövőbe.

Lányi Béla SVD testvér

 

 

 

2023-01-04

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

A jel új ruhája

Nyolc évvel a jelujsag.hu elindulását követően lapunk új külsővel jelentkezik. Oldalunkon megtalálják az elmúlt tizenkét év teljes tartalmát, több mint 1300 cikket csaknem 250 szerző tollából.

Keresztút

Van-e félelmesebb és fájdalmasabb metaforája az emberlétnek, mint Krisztus keresztje? Aligha, mivel a kereszt magába sűríti mindazt, ami a test és a lélek számára elviselhetetlen teher, kimondhatatlan kín és keserűség.

Üldözési Mária

Doktor Rozsomák Rezsőné született Lopakodó Mária magányos özvegy minden esetben lassította és halkította lépteit munkahelye folyosóin, amikor beszédfoszlányok szálltak füleibe. Leparkolt a kiszemelt, inkább kifülelt iroda ajtaja előtt. Onnan fürkészte, hogy mit beszélhetnek róla. Rempülik-e? Dicsérik-e? Egyáltalán, mi derül ki saját magáról munkatársai szavainak képletes tükrében…
2016–2023 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!