JEL újság

Xaveri Szent Ferenc imájáról

Xavéri Szent Ferenc (1506–1552), jezsuita szerzetest a rendalapító Loyolai Szent Ignáccal együtt 1622-ben, 400 éve avatták szentté. A legtöbb európai egyetem bölcsészeti karának (így a nagyszombati, majd pesti egyetemének is) ő volt a védőszentje. Keleten (főleg India, Kína területén) evangelizált. Ünnepnapját december 3-án tartjuk.

 

Tiszteletének emlékei közül egyetlen, neki tulajdonított ima magyarországi, néhány magyar nyelvű változatát idézem fel. Xavéri Szent Ferenc imája, fohászkodása, szerelmes fohászkodása, buzgó óhajtása, isteni szeretettől gerjedező öröme, „szerelmetes lelkének buzgó óhaitási”, máskor Az Úr Jézushoz, A megfeszült Jézushoz, vagy funkcióba kerüléskor Áldozási ima: sokféle címet adtak neki, sokféle helyzetben előfordul. Nem vált liturgikus imává, ezért nem rögzült a szövege.

Az ima latin nyelven az 1660-as években jelent meg három verses és egy prózai változatban, ezek közül hármat Rómában magyar jezsuita (Nádasi János) adott ki először.

Az ima verses formája magyar nyelven is nagyon elterjedtté vált, sokféle változatával találkozunk újkori ima- és énekeskönyveinkben. A forrásul szolgáló latin versben három tartalmi rész követi egymást. Sík Sándort idézem: „Ez az ima elsősorban az értelemnek szól. … Kimondja a tételt: Istenem, szeretlek téged. Majd megmondja: nem remény vagy büntetés miatt, nem pokol vagy mennyország kedvéért. És befejezésül: mert királyom és Istenem vagy. Tudományos értekezés nem lehetne logikusabb – és mégis átsugárzik rajta a forró érzelem is.” A középen álló rész a legtöbb változatban indoklás, amely az imát a szent kereszt misztikájához kapcsolja.

Az első magyar nyelvű fordítás megjelenési helye és ideje: Nagyszombat, 1669, a diákok Mária-társulatának kézikönyvében, hét négysoros strófában, 8–7–8–7 szótagszámú sorokkal, strófánként keresztrímmel.

Szent Xaverius Ferencz szerelmetes lelkének buzgo óhaitási

Oh Istenem! tiszta szivbül,
En tégedet szeretlek.
De nem azért, dicsöségbül
Hogy részeszics, szeretlek.

Nemis azért, hogy ki téged
Nem szeret, nem szereted:
Avagy, hogy ki meg bánt téged
Azt pokolra le veted:

Te, te, én édes Jesusom
A Kereszt-fán te vóltal
En lelki vigasztalásom
Magadhoz ott kapcsoltal.

Szenvedtél gyalázatokat,
Csufságot, veritéket:
El türtél sok fáidalmokat
Sanyargatást, szegeket.

Dárdával te Szent oldalod
Ki nijtatik én értem
Következik Szent halálod,
Noha sokat vétettem.

Mert tehát ne szeretnélek
Oh Jesus én szerelmem.
Nem azért, hogy üdvözüllyek
S-a’ poklot el kerüllyem!

Hanem a’ mint te szerettél
Szeretlek énis téged:
Csak azért hogy te benned él
Szerelmes Istenséged

Égő lámpás, Nagyszombat, 1669, 85–86.

Az ima (versben és prózában is) gyorsan terjedt a jezsuita gimnáziumok Mária-társulataiban, latinul és anyanyelveken: a Kárpát-medencében magyarul, németül, különféle szláv nyelveken. Mikola László a kolozsvári jezsuitáknál tanult, aztán hivatalnokként dolgozott, 1694-ben latin nyelvű imagyűjteményt tett közzé, melybe beválogatta Xavéri Szent Ferenc fohászát is. Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban őriznek egy Mikola László által 1700-ban készíttetett aranyozott ezüst domborművet, amely Xavéri Szent Ferencet ábrázolja a kereszt előtt térdelve.

1700-ban a jezsuita Baranyi Pál terjedelmes imakönyvében három hagyományos strófában, négysoros felező, páros rímű tizenkettesekben tett közzé egy változatot, a latin szövegek három elkülöníthető gondolatát egy-egy strófába sűrítve.

Xaverius Szent Ferencznek, az Isteni Szeretettől gerjedező szívének, öröme

[1] Szerelmes Jesusom szeretlek tégedet,
 De nem azért, hogy te idvezits engemet;
 Vagy hogy örök tüzzel bünteted azokat,
 Kik te szerelmedtöl el-vonnyák magokat.

[2] Hanem hogy érettem keresztet viseltél,
 Sok kint, s-fájdalmokat érettem szenvedtél;
 Büneimnek zsóldgyát halállal fizetted.
 Meg-tisztitván lelkem, bünöm el-törlötted.

[3] Mind ezekért méltó vagy a’ szeretetre,
 Méltó dicsiretre, s-méltó tiszteletre.
 Méltó, mert Királyom vagy, és én Istenem,
 Mind földön, s-mind égen csak te vagy mindenem.

Baranyi Pál, Lelki paradicsom, 1700, 429–430.

A sok variáns közül figyelemre méltó a szintén jezsuita Faludi Ferencnek a 18. század ötvenes éveiben Az Úr Jézushoz címmel írt verse.

Faludi Ferenc, Az Ur Jézushoz

1. Jézus, szivem szép szerelme!
Az én lelkem gerjedelme
Buzgón szeret tégedet;

2. Nem azért, hogy üdvezüljen,
Tüzre, kinra ne kerüljen, -
Másként szeret tégedet.

3. Ingyen Uram, te szerettél,
Teremtettél, megszenteltél,
Megváltottál engemet:

4. Ugy, én szivem szép szerelme!
Az én lelkem gerjedelme
Ingyen szeret tégedet.

5. Ebben a hív szeretetben
Hóltig való tiszteletben
Vigan ontom véremet,

6. Vigan néked én Istenem
Drága kincsem és mindenem,
Feláldozom éltemet!

A középső tartalmi részre, Jézus keresztjére, szenvedésére mindössze utalás emlékeztet: helyette egy gyakori nyelvi panellel érzékelteti az ember szeretetének okát: „Ingyen Uram, te szerettél, / Teremtettél, megszenteltél, / Megváltottál engemet”: ezzel kitágult a vers mondandója. Az ingyen szeretetre ingyen szeretet a válasz, a harmadik egységben pedig (új mozzanatként) a vigan szó ismétlése jelzi: nem alkuról van szó (nem a több változatban megismételt csak azért is-ról, nem a jutalom óhajtásáról és pokol elkerüléséről, hanem az isteni szeretet jellegének felismeréséből adódik az egyén buzgó szeretete. Ez a gondolat általában ott van a többi fordítás végén is, de nem ilyen könnyedén és vígan. Hiszen már az első magyar fordítás zárása így szólt: „.. a’ mint te szerettél / Szeretlek én is téged: / Csak azért hogy tebenned él / Szerelmes Istenséged”. Faludi a 8/7/7-es, két-két összetartozó, rímekkel is egybekapcsolt strófával (aabccb); az eddigi fordításokban tartalmilag meglévő hármas felosztást megismételt kulcsszavakkal (szeret, ingyen, vigan) és befejezett mondatokkal jelzi... A személyes ima lehetőséget ad mindig az azt elmondónak saját gondolatai beépítésére. Faludi gondolkodásmódja, és különösen a vers nyelve, megformáltsága kiemelkedik a többi tolmácsolás közül.

A Fohász különböző változatai ma is népszerűek. Sík Sándor Az ima pszichológiája című tanulmányában a Szentmihályi Mihály 18. század végi énekeskönyve által elterjesztett változatot „kiigazítva” (ízlése szerint alakítva) idézte, később saját fordítást készített. Xavéri Szent Ferenc halálának 450. évfordulójára (2002-ben) a Távlatok című jezsuita folyóirat az első magyar fordítást tette közzé. Sík Sándor az ismertetetteknél jóval szabadabb, szinte extatikus tolmácsolása:

SÍK Sándor, Xavéri Szent Ferenc Fohásza

Istenem szeretlek forrón, mélyen,
Nem mert a kárhozatos szörnyű éjen
Gyötrő tűzbe vetsz, ha elhagytalak,
S nem mert egednek édes fényességét,
Szent örömben úszó angyali zenéjét
Ígérted nekem szárnyaid alatt.
De mert a kereszten karjaid kitártad,
Emberi szívemet Szívedre vártad,
Rútul kiszögezve, jaj, felém hajoltál,
Vérfutotta arcod édes, tüzes oltár,
Bűnömért viseltél szörnyű ékességet …
Meg nem állottál a gyötrelmek mezsgyéjén,
Átmentél az éjek szörnyűséges éjén,
Borzalmas kísértet, gyalázat és szitok,
Lélek-hóhérok, gyűlölet-kárpitok
Födtek, jaj, követtek az utolsó szóig …
Rettentő mértékkel mérted szeretésed.
Ó legyek, hadd legyek könnyező vetésed;
Hadd legyek, én legyek a te aratásod,
Míg gyötrelmeiddel lelkem földjét ásod.
Szeretlek, szeretlek, nem mert megmentettél,
Hanem mert a vérig, halálig szerettél,
S amint te szerettél, szeretlek most téged,
Életem és lelkem elkínálom néked.
Szeretlek, szeretlek, te vagy a királyom,
Istenem, mindenem, örök mennyországom!

 

Szelestei N. László

 

 

2022-12-02

 

 

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Háború és béke Keleten

Innen, a Fülöp-szigetekről az orosz–ukrán háború távoli konfliktusnak tűnik, ám közvetlen szomszédunk a fenyegetett Tajvan. A Dél-kínai-tengeren a mi országunkhoz tartozó zátonyokat foglalnak el kínai hajók, és lehalásszák az ottani vizeket. Kell-e ezt tűrni? Nem csorbul-e az igazság, nem az agresszort támogatjuk-e a békével?

Pepe és a király

Pepe nem hibátlan valaki. Nekem ő az igazi király. Mint minden ember, aki elkötelezetten és lelkiismeretesen végzi munkáját, uralva szakterületét.

Tájékozódni a világban

Hogyan lesz valaki az egyházatyák korának, illetve az egyház szociális tanításának, a XX. századi keresztény szociális mozgalmaknak egyaránt termékeny kutatója?
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!