Zarándoklat és szoborállítás Máriacellben

Ezen a régi magyar zarándokhelyen kitárjuk szívünket 
és elmerülve Máriacell szépségében folytatjuk életünket.” 
1972. szeptember 17.

Mindszenty bíboros gazdag életútja szinte folyamatos lehetőséget ad a rá való emlékezésnek. Különösen így van ez most, 2025-ben, amikor májusban halálának – vagy inkább égi születésének – ötvenedik júniusban pappá szentelésének száztízedik, októberben pedig esztergomi érseki kinevezésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepelhetjük. Mindezt kiegészíti, hogy fél évszázada jelentek meg emlékiratai – a kerek évfordulót az Emlékirataim új, interaktív tartalmakkal kiegészített kiadása teszi emlékezetessé.

A legszélesebb körben talán égi születésének (1975. május 6.) évfordulója ismert, hiszen 1993 óta él az esztergomi országos engesztelő zarándoklat hagyománya, amikor a hívek megtöltik a prímási bazilikát, majd a szentmise végén a főpásztor és a püspöki kar tagjainak vezetésével leróják tiszteletüket a bíboros sírjánál. (Ebben az évben a budapesti Szent István-bazilikában kerül sor az ünnepségre május 3-án 10 órától. Ferenc pápa halála miatt a távollevő Erdő Péter bíboros helyett Udvardy György veszprémi érsek vezette a szertartást.) A római magyar közösség 1999 óta a bíboros egykori címtemplomában, a Santo Stefano Rotondo bazilikában tartott ünnepi szentmisével kapcsolódik a hagyományos esztergomi megemlékezéshez.

A májusi évfordulós ünnepségek lezárása ebben az évben a hónap utolsó napján a Mindszenty-tisztelet forráshelyéhez visz bennünket, az ausztriai Máriacellbe, a bíboros első temetkezési helyére. 1975. május 10-i temetése után a nyughelyéül szolgáló kápolna kovácsoltvas rácsait ellepték a szalagok és a virágok: sírja a külhonba szakadt magyarság zarándokhelyévé vált. Az 1980-as évektől itthonról is egyre többen felkeresték a sírhelyet, emlékül pedig a bíboros itthon betiltott emlékiratait csempészték haza. 

Mindszenty bíboros 1972-ben három alkalommal is ellátogatott ide. Először május 5–7. között P. Veremund Hochreiter bencés prior meghívására, a szerzetesek vendégeként. Június 23-án a „stuttgartiak” zarándoklatán vett részt: a II. világháború után Magyarországról kitelepített svábok és menekült magyarok ünnepségén. A kitelepítések idején Mindszenty bíboros szinte egyetlenként szólalt meg a hazai svábság védelmében, és az elüldözöttek ezt nem felejtették. Amikor a főpapi mise végén felhangzott a magyar himnusz, P. Veremund visszaemlékezése szerint „még a falak is beleremegtek”. Szeptember 17-én, a kegyhely búcsúján is ott volt a hercegprímás, amikor az ausztriai magyarság Szent István születésének millenniumát ünnepelte. A mintegy ezerötszáz zarándoknak László István kismartoni püspökkel és jugoszláviai magyar papok asszisztenciájával mutatott be szentmisét.

Több személyes látogatásáról nincs tudomásunk, de a bíboros P. Hochreiterrel szívélyes kapcsolatot ápolt és fontos volt számára a Mária-kegyhely sorsa: jelentős összeggel támogatta például a kupola akkori felújítását. Sírhelyéről végakaratában rendelkezett. Az 1973. november 17-én kelt pótvégrendeletében ez olvasható: „Holttestem egyelőre itt kerüljön a legegyszerűbben pihenőre, lehetőleg magyar papok sírja közelében és a hívek áhított imája közepette. Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai pánszláv hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba.” A máriacelli bazilika Szent László-kápolnáját nagy tapintattal a prior ajánlotta a figyelmébe 1975 februárjában a következő szavakkal: „A máriacelli bazilikában nyugszik 1685. március 9. óta Szelepcsényi György esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. Elképzelhető lenne, hogy ideiglenesen Mindszenty bíboros is a máriacelli Magyarok Nagyasszonya-bazilikában nyugodjék, amíg lehetővé nem válik érseki székhelyére való átszállítása?” A bíboros csak a halála előtt egy nappal kelt végrendelet-kiegészítésben nevezte meg pontosan ideiglenes nyughelyét: „Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriazelli templomban.”

Újratemetésekor (1991. május 2.) Graz püspöke, Johann Weber búcsúszavai mutattak rá Mindszenty bíboros – életében és holtában való – ausztriai jelenlétének jelentőségére: „Örültünk annak, hogy velünk volt, és tudatában vagyunk, hogy mi mindennel ajándékozott meg minket. (…) Azokban az időkben (amikor a határ kelet felé szinte átjárhatatlan volt), ő láthatatlan ajtókat tartott nyitva számunkra. (…) Mindszenty bíboros hitvalló hűsége a jelenben is felidézi számunkra Urunk szavát: Ne féljetek!” 
Legnagyobb örömünkre elmondhatjuk, hogy Mindszenty bíboros tisztelete Máriacellben azóta is élő: P. Michael Staberl jelenlegi bencés prior lelkesen fogadta a Magyarországi Mindszenty Alapítvány megkeresését, amikor felmerült annak lehetősége, hogy Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész harmadik egész alakos Mindszenty-szobrát a kegyhely területén, a templomkertben helyezzük el. 

Talán nem mindennapi, hogy egy művészi ábrázolásról három azonosnak tűnő, de mégis különböző és egyedi alkotást formáljon ugyanazon művész. A Mindszenty Alapítvány a Budapest-Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika Plébániával közösen 2015-ben írt ki meghívásos pályázatot Mindszenty bíboros szobrának megalkotására a kegytemplom előtti térre, amelyet Rieger Tibor kisplasztikája nyert el. 1947. szeptember 14-én a bíboros itt mutatta be a százezres férfizarándoklat előtt szabadtéri szentmisét, melynek emlékére a városmajori Jézus Szíve Plébánia közössége ötévente megrendezi a zarándoklatot. A mészkőből készült szobrot a 2017-es városmajor–máriaremetei zarándoklat keretében avatta fel Erdő Péter bíboros. 
A szobor méretarányos gipszmintája a 2022-ben megnyílt zalaegerszegi Mindszentyneum Mindszenty-életút kiállításának szíve lett: a bíboros koncepciós perét megidéző vörös-arany Rotondo-térben fogadja a látogatókat. A fehér márványkőből készült változatát 2023. június 23-án avatták fel Fatimában, a Magyar Kálvária első stációjának közelében. A máriacelli szobor bronzból készül, és éppen ezért, bár a mintája ugyanaz, mint a máriaremetei és fatimai szobroké, a fémanyag több lehetőséget ad az aprólékosabb, finomabb kidolgozásra, így meglesz a maga „egyénisége”, ami megkülönbözteti majd mindkét „elődjétől”.

A május 31-i ünnepségre a kegyhely többszáz magyar zarándokot vár. A szentmisét Székely János szombathelyi püspök mutatja be Dominik Duka prágai bíboros, Udvardy György veszprémi érsek és Martos Levente Balázs segédpüspökkel. Az ünneplő közösség együtt imádkozik Mindszent bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért, s a mise után kerül sor a szobor ünnepélyes felavatására. 

Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárása hivatalosan 1994-ben vette kezdetét. Ferenc pápa 2019. február 12-én ismerte el a bíboros életszentségét: „Teljes odaadása Krisztus iránt, az Ő igazsága és igazságosságának érvényesülése iránt, a bizalommal teli ráhagyatkozása az isteni Gondviselésre, élő és állhatatos reménye, népe iránti szeretete, rendíthetetlen és szenvedélyes lelkipásztori tevékenysége, buzgósága az egyetértésért és a békéért, okossága és ereje, a világi dolgok iránti megvetése, és végül az evangéliumi eszményekre való folytonos törekvése – mindezek a vonások remekül megrajzolják Mindszenty bíboros lelki portréját. Erénygyakorlásával ékesítette a bíbort. Egész életét a Krisztusba és az Ő egyházába vetett hitének szentelte.” A bíborost ezek után tiszteletreméltónak nevezhetjük és egy közbenjárására történt csoda szükséges a boldoggá avatásához. Ezt segíti, ha minél több szakrális helyen találkozhatunk ábrázolásával (kép, szobor, imakártya stb.), amely arra hív bennünket, hogy bizalommal kérjük égi közbenjárását életünk nehézségeiben. És minél többen kérjük, annál nagyobb az esélye, hogy megtörténik a várva várt csoda, ami boldoggá avatásán túl tiszteletének liturgikus, közösségi gyakorlásához vezethet. Ha arra járunk és megállunk majd a hercegprímás bíborpalástos bronzalakja előtt, imádkozzunk bátran közbenjárásáért – lehet, hogy a csodához éppen ránk van szükség.