Békéről álmodó világunk egyre békétlenebb, egyre harciasabb, gyakran háborúknak is teret ad. Azonban nemcsak a háborúban szólnak a fegyverek, de a vallások, ideológiák mentén is hangos kardcsörtetés hallható, nem beszélve az olykor nagy robajjal erodálódó emberi kapcsolatokról, családi csataterekről.

Az élet minden pillanata egyszerre elmúlás és megújulás. Nagypéntek délutánján és húsvét hajnalán ugyancsak e kettő találkozott egymással. Az elmúlásnak a kereszt, a föltámadásnak, a megújulásnak az üres sír a szimbóluma. Jézus megízlelte az elmúlást, a halált, harmadnap pedig a megújulást, a föltámadást.

Ismerjük a mondást: rend a lelke mindennek. Ilyenkor nagyböjt és tavasz táján minden rendes háztartásban megkezdődik a tavaszi nagytakarítás. Az interneten kezdtem böngészgetni a rendrakásról, és rögtön felbukkant a keresőben egy számomra ismeretlen, de nemzetközileg már elterjedt japán hölgy által kifejlesztett módszer.

Farsang a jelmezek és álarcok mögé rejtőzés, a vidámság ideje. Ilyenkor megfeledkezünk magunkról, legalábbis másnak adjuk ki magunkat, mint akik valójában vagyunk. A farsang farka a karneválok, a kivilágos kivirradtig tartó mulatságok, a böjt előtti vidám nekirugaszkodások időszaka.

József atya sohasem félt senkitől, a papi munkát mindig lelkesen végezte. Vezetésével Nyíregyházán kilépett a templomból a keresztút, és 600-800 résztvevőt imában összekapcsoló, ökumenikus eseménnyé vált a görögkatolikus, az ortodox, az evangélikus és a metodista felekezetek képviselőinek csatlakozásával.