Szemle

Kutatók újabb módszertani szabályok szerint, járatlan utakon jutottak el olyan kérdésekhez, amelyekre ezelőtt gondolni sem lehetett. Közben a nyilvánosság elé tárták a folyamatot, amely szemléletesen mutatja a társadalom érdeklődését múltunk e tragédiája iránt.

A hidegháború számtalan területen éreztette nem éppen szívderítő hatását úgy a magas politika, mint a hétköznapi emberek szintjén, ennek egyik érdekes szeletét tárgyalja részletesen M. Madarász Anita történész a Kulturális csatatér – Brit–magyar diplomácia 1945–1970 című kötetében.

A párizsi kommüntől a rendszerváltozásig ível Kahler Frigyes jogtörténész legújabb, Szakadék című kötete, ami nemes egyszerűséggel a Tanulmányok a kommunizmusról alcímet viseli, és jogászi logika mentén mutatja be a kommunizmus bűneit.

Dobos Károly Dániel különösen aktuális kötettel jelentkezett, amely teológiai fogalmak boncolgatása helyett alaposan körüljárja Jézus portréját, s amelyből megtudhatjuk, hogyan vélekedik a muszlim vallás a mi hitünkről.

A számos kultúrtörténeti adalékkal szolgáló, a Kádár-rendszer könnyűzenei történetének néhány bizarr fordulatát bemutató, rendkívül szórakoztató könyv hasznos olvasmány mindazoknak, akik átélték, és azoknak is, akiket érdekel, hogyan töltötte szabadidejét a legvidámabbnak hazudott barakk.

A kommunisták előre megírt forgatókönyv alapján vették át a hatalmat a vasfüggönytől keletre. A bányáktól, bankoktól, erőművektől a kisvállalatokig mindent birtokoltak, és még a legkisebb suszterműhelyeket is ellenőrizték. Erről is szól „A következő láncszem”.

A rendszerváltoztatás óta kurrens témának számít az egyházi személyek Kádár-kori állambiztonsági érintettsége. A Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának legújabb kötete a Háló című sorozat negyedik részeként látott napvilágot.

Egy kicsiny, fekete műanyag borítójú kézirat mesél az akkori Budapesti Országos Büntetőintézetben, a Gyűjtőben raboskodó, sorsukra váró politikai elítéltekről, bűnösökről és ártatlanokról.

Kevés magyar embernek adatott meg olyan érdekes karrier a Vatikánban, mint Somorjai Ádám bencés szerzetesnek, történésznek. Életéről, hivatásáról, kihívásairól és örömeiről szóló életinterjúja második kötetét mutatjuk be.

Kevés magyar embernek adatott meg olyan érdekes karrier a Vatikánban, mint Somorjai Ádám bencés szerzetesnek, történésznek, aki a papi és a tanári hivatást is magáénak vallja. Életéről, hivatásáról, kihívásairól és örömeiről szól a Három pápa magyar írnoka című kötetben.

Napjainkban a populáris zenei kutatások kezdenek kiterjedni a vidéki térségre is. Ezek sorába illeszthető A Beatkorszak és előzményei Hódmezővásárhelyen 1957–1974 című kötet Sulyok Csaba tollából.

Nálunk, magyaroknál az ősz és a tél nemzeti gyásznapok sorozata is. Az aradi vértanúk emléknapját hamarosan követi az 1956-os szovjet invázió évfordulója, majd január 12-én az 1943-as doni áttörésre emlékezünk.