Két szerző, két filmterv, két forgatókönyv egy rendkívüli kötetben: Pantopl Márton plébános és Koszorús Ferenc ezredes hősies helytállása emberpróbáló időkben.

Komáromi Gabriella korábban folyóiratokban megjelent írásainak mindegyike szellemi kincset „testál” ránk, miközben érzést, hitet, szenvedélyt mozgósít, koszorúba kötött életmű-summázatot, pazar recenziócsokrot kínál.

A rendkívüli tehetség vagy lángész jellemzésére használjuk a latin eredetű géniusz szót. Irodalomtörténész szerzőnk tollát az ókori rómaiak meggyőződése is vezethette, akik úgy gondolták, a géniusz az a jóságos szellem, aki egész életén át kíséri és védi pártfogoltját.

A Balatont a magyar társadalom döntő többsége szereti, kedveli. A Kádár-korszak-beli, történetét speciális szemüvegen keresztül Rehák Géza történész, politológus írta meg Vörös Riviéra – A Balaton a Kádár-korszakban címmel.

Lapunk egykori főmunkatársának, Bolberitz Pálnak kispapkori lelki naplóját adta közre a Szent István Társulat a keresztény kiadók május 19. és 25. között megrendezett seregszemléjére, a Szent István Könyvhétre.

A kádári tömegtájékoztatás figyelmet fordított arra, hogy néhány gazdasági ágazatot úgy helyezzen előtérbe, hogy azokat sikersztoriként lehessen elkönyvelni A pártállami propagandagépezet hazugságait is leleplezi A fridzsider polcai című kötet.

Meglepően átfogó címmel – A magyar kommunisták 1918–1989 – látott napvilágot Papp István történész kötete. A szerző arra vállalkozott, hogy a XX. század történelmének egyik legmeghatározóbb, ugyanakkor talán még ma is felbecsülhetetlen károkat okozó politikai tömörüléséről adjon áttekintést az érdeklődőknek.

A Történetek az árnyékból című könyvecske szerzője közvetlenül tapasztalta meg a háborús napokat. Szemét a nála nagyobb szükséget látó szerencsétlenekre szegezi, s magára öltve személyiségüket, a történések alanyaként hozza felszínre a fájdalmat, amelyet együtt kell elszenvedniük: aktuális, egyszersmind örök sors.

A határon túli magyar kisebbség sorsa soha nem volt könnyű, számtalan diszkriminációt kellett elszenvedniük, miközben a többségi társadalom a beolvasztásukra törekedett. Kivétel nélkül igaz ez minden közösségre, amely Trianon után elszakadt az anyaországtól, és fokozottan találó a kárpátaljai magyarságra.

„A kommunista történetírás hazugsághínárjától megtisztítani a múlt valóságát, és bemutatni azt – ez a nemzetük iránt felelős magyar történészek legfontosabb hivatása, amelyet csak erős és bátor írástudói jellemmel és ellenfeleik által sem vitatható szakértelemmel teljesíthetnek.”

Személyes történet arról, hogyan vált katolikussá a Szentírás alapos tanulmányozása közben egy protestáns lelkész.

Szivós Donát 1944 és 46 között volt házfőnök, igazgató és gimnáziumi tanár Esztergomban. Ebből az időből származó naplója beszámol az orosz megszállásról, az oktatás újraindításáról, Serédi Jusztinián bíboros haláláról és utódja, Mindszenty József kinevezéséről, de nem hallgatja el renden belüli konfliktusait sem.