A kádári tömegtájékoztatás figyelmet fordított arra, hogy néhány gazdasági ágazatot úgy helyezzen előtérbe, hogy azokat sikersztoriként lehessen elkönyvelni A pártállami propagandagépezet hazugságait is leleplezi A fridzsider polcai című kötet.

Meglepően átfogó címmel – A magyar kommunisták 1918–1989 – látott napvilágot Papp István történész kötete. A szerző arra vállalkozott, hogy a XX. század történelmének egyik legmeghatározóbb, ugyanakkor talán még ma is felbecsülhetetlen károkat okozó politikai tömörüléséről adjon áttekintést az érdeklődőknek.

A Történetek az árnyékból című könyvecske szerzője közvetlenül tapasztalta meg a háborús napokat. Szemét a nála nagyobb szükséget látó szerencsétlenekre szegezi, s magára öltve személyiségüket, a történések alanyaként hozza felszínre a fájdalmat, amelyet együtt kell elszenvedniük: aktuális, egyszersmind örök sors.

A határon túli magyar kisebbség sorsa soha nem volt könnyű, számtalan diszkriminációt kellett elszenvedniük, miközben a többségi társadalom a beolvasztásukra törekedett. Kivétel nélkül igaz ez minden közösségre, amely Trianon után elszakadt az anyaországtól, és fokozottan találó a kárpátaljai magyarságra.

„A kommunista történetírás hazugsághínárjától megtisztítani a múlt valóságát, és bemutatni azt – ez a nemzetük iránt felelős magyar történészek legfontosabb hivatása, amelyet csak erős és bátor írástudói jellemmel és ellenfeleik által sem vitatható szakértelemmel teljesíthetnek.”

Személyes történet arról, hogyan vált katolikussá a Szentírás alapos tanulmányozása közben egy protestáns lelkész.

Szivós Donát 1944 és 46 között volt házfőnök, igazgató és gimnáziumi tanár Esztergomban. Ebből az időből származó naplója beszámol az orosz megszállásról, az oktatás újraindításáról, Serédi Jusztinián bíboros haláláról és utódja, Mindszenty József kinevezéséről, de nem hallgatja el renden belüli konfliktusait sem.

Lélektani és történettudományi szempontból is nehéz fába vágta a fejszéjét Veszprémy László Bernát, aki az 1945 utáni népbírósági perek egy speciális szegmensét, a náci koncentrációs táborok magyar zsidó funkcionáriusainak elítélését vette górcső alá.

Minden körülmény adott volt ahhoz, hogy a Kádár-rendszerben a pop-rockzenészek életét és érvényesülését embert próbálóvá tegyék, ennek lenyomata, valamint a filozofikus derű is jellemző a Révész – Ezt én választottam című könyvre, amit nemrégiben jelentetett meg a Helikon Kiadó.

Pardi Anna látja Európa mai helyzetét, és kontinensünk civilizációs megroppanását érzékelve láttatni akarja, hova jut a kereszténységet „elhagyó Európa” a hamis ideológiák, a körmönfontság, az igazság tagadásának új szintjén.

„Kötetünk a dokumentumokból kirajzolódó eseményeket és tényeket mutatja be még akkor is, ha ez nem illeszthető be a mai értelmezési keretek közé. Ez a fő mondanivalója a műnek, hogy gondolkozzunk el másik nézőpontból is az eseményeken, árnyaljuk a kialakult képet.”

A modern kori magyar egyháztörténet-írás eddigi legátfogóbb és egyben legmélyebbre hatoló kötete jelent meg Küzdelem a lelkekért – Pártállam és egyházak a hosszú hatvanas években címmel a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala gondozásában.