Akik kézbe veszik ezt a kötetet, készüljenek fel egy időutazásra. Olyan korban játszódnak ezek a történetek, amikor a gondolatok szárnyaltak, de kiötlőik többnyire gyalog jártak.

A történészeknek mindig nagy dilemma, hol is húzzák meg egy-egy korszak határait, abban azonban ma már konszenzus alakult ki, hogy a hatvanas évek elején paradigmaváltáson ment keresztül a Kádár-rezsim.

Igazi paradicsomot jelentett a magyar Riviéra a kádári állambiztonság számára, az ügynökök csak úgy hemzsegtek a Balaton körül – ez derül ki Béresi Ákos történész közelmúltban megjelent A gyanú árnyékában című könyvéből.

Csongrád vármegye történetét mutatja be a kötet az 1944. szeptemberi szovjet megszállásától az 1945. novemberi választásokig. Két szerző két tanulmánya a megszálló csapatok és a helyi társadalom együttélését, kapcsolatát elemzi, illetve a politikai peres eljárásokon keresztül mutatja be a vezető réteg leváltásának eszközeit Hódmezővásárhelyen.

A történelmet egymással sokszor tudományos diskurzust és polémiát folytató történetírók írják, a nagy folyamatokat pedig mozaikszerű kockákból rakják össze. Ennek fontos összetevői az egyéni sorsok, amelyek megerősítik, árnyalják és gazdagítják a történészek által leírt narratívákat.

A Krisztusban való feltámadás ígéretét kapják meg azok, akik Krisztusban halnak meg. De mégis, mit jelent az övéhez hasonló feltámadás?

Falusi Márton kötete számos magvas filozófiai gondolatot oszt meg velünk, a művészeti-irodalmi életet magas szellemi intellektusra alapozva elemzi, az olvasónak pedig érdemes rászánnia a figyelmet és az energiát szövegeinek befogadására.

A pártállami tartótisztek problematikája nagyobb fajsúlyú ügy az ügynököknél, hiszen ők voltak, akik a Belügyminisztériumban főállásban, kommunista meggyőződésből, feltétel nélkül szolgálták ki az állambiztonság operatív tisztjeiként a proletárdiktatúrát, és váltak a véres kézzel hatalomra jutott Kádár-rezsim tartóoszlopaivá.

Dicséretes, ha a szépirodalmi vénával is megáldott újságíró, szerkesztő, kulturális menedzser novellaírásra adja a fejét, és még dicséretesebb, ha műveit meg is tudja jelentetni, az pedig hab a tortán, ha az efféle tevékenysége az érdeklődés folytán nem deficites. Bajnai Zsolt erre vállalkozott, amikor kiadta Csálé képek című kötetét.

A Siófok – XX. századi történetek című kötet tizenöt fejezetben emeli ki Siófok elmúlt évszázadának legfontosabbnak tekinthető csomópontjait, rávilágít a kilenc rendszerváltást hozó időszak által előidézett problémakörökre, és számos művelődéstörténeti témát is feldolgoz.

Ivancsó István, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára – még be nem mutatott – háromfelvonásos drámában állít emléket Csépes János görögkatolikus áldozópapnak, aki a hitért és a magyarságért bemutatott papi életáldozat példaképe

Ez a könyvecske ebből a „kezdetből” kiindulva vezet bennünket egyre mélyebbre a Biblia titkaiba. Látszólag találomra ragad ki egy-egy történetet, hogy a történelmet és az ókor néprajzát is segítségül hívva kibontsa a szálakat a szentírási könyvek szövedékéből, s kalauzoljon el bennünket az emmauszi tanítványok ráébredéséhez.